Félnorma

A matematikában a félnorma egy abszolút homogén, szubadditív funkcionál. A félnorma általánosítja a norma fogalmát, lemondva a pozitív definitségről. A félnormák nemnegatívak, szimmetrikusak az előjel-változtatásra, szublineárisak és konvexek. Maradékosztály-képzéssel a félnormából egy hozzátartozó norma származtatható. Félnormák családjával lokálisan konvex terek definiálhatók. A lineáris algebra és a funkcionálanalízis foglalkozik félnormákkal.
Definíció
Legyen vektortér a test fölött; ekkor egy leképezés félnorma a vektortéren, ha abszolút homogén és szubadditív, ami azt jelenti, hogy minden skalárra és minden vektorra:
- (abszolút homogenitás)
és
- (szubadditivitás),
ahol a skalár abszolútérték. Egy félnormával ellátott vektortér félnormált tér.
Példák
- Minden norma félnorma is, ami még pozitív definit is.
- A nullfüggvény, ami minden vektorhoz 0-át rendel.
- Egy valós vagy komplex értékű lineáris leképezés abszolútértéke.
- Valós esetben minden pozitív definit szimmetrikus bilineáris forma, komplex esetben minden hermitikus szeszkvilineáris forma a mennyiségekkel félnormát indukál. Ez a Cauchy–Schwarz-egyenlőtlenségen múlik, amiből a szubadditivitás levezethető.
- Ha topologikus tér, és kompakt halmaz, akkor félnorma az folytonos függvények terén. Ez azért teljesül, mert kompakt halmazon folytonos függvény korlátos, így szuprémuma véges.
- Egy vektortér abszorbeáló, abszolút konvex részhalmazához definiált Minkowski-funkcionál.
- Egy normált tér duális terén definiált félnorma minden és esetén.
- A korlátos lineáris funkcionálok halmazán () és () félnormát definiál.
Tulajdonságok
A helyettesítéssel azonnal kapjuk, hogy
- ,
tehát a nullvektor félnormája nulla. A normától eltérően egy vektor félnormája is lehet nulla. Az helyettesítéssel és a szubadditivitásból vagy a háromszög-egyenlőtlenségből és az abszolút homogenitásból következik, hogy
minden vektorra. A helyettesítéssel látszik, hogy szimmetrikus az előjelváltásra, vagyis
és az vektorokra alkalmazva a háromszög-egyenlőtlenséget következik a megfordított háromszög-egyenlőtlenség:
- .
Továbbá a félnorma szublineáris, mivel az abszolút homogenitásból következik a pozitív homogenitás, és konvex is, mivel minden valós számra
- .
Megfordítva, minden abszolút homogén konvex függvény szubadditív, így félnorma, ami látható a helyettesítéssel és -vel szorzással.
Maradékosztály-képzés
Az abszolút homogenitásból és a szubadditivitásból következik, hogy a
halmaz, azaz a nulla félnormájú vektorok halmaza altér -ben. Emiatt definiálható a vektortérben az
ekvivalenciareláció. Ennek az ekvivalenciarelációnak az osztályai alkotják a vektorteret, ahol a félnorma norma. Ez a módszer maradékosztály-képzés a félnormára, és megegyezik a faktortérrel. Ezt a konstrukciót használják például az Lp-tér konstrukciójánál.
Félnormák családja
A funkcionálanalízisben a lokálisan konvex terek konstrukciójában többek között félnormák családját is vizsgálják. Ezzel a kiindulási vektortéren topológia definiálható, amivel topologikus teret kapunk. Ebben a topológiában egy halmaz nyílt, ha minden -hoz van , és véges sok index, hogy
- , minden -re.
Ebben az összefüggésben egy bizonyos szétválasztási tulajdonság külön érdeklődést kap. Félnormák egy családja szétválasztó, ha minden -hez van legalább egy félnorma úgy, hogy . Félnormák egy családja pontosan akkor szétválasztó, ha az így -n definiált topológia Hausdorff. Egy ilyen topologikus tér lokálisan konvex.[1]
Gelfand egy tétele
Gelfand következőkben tárgyalt tétele egy 1936-os cikkében jelent meg.[2]
- Állítás: Adva legyen egy valós normált vektortér, és egy numerikus függvény, ami rendelkezik a félnorma fenti tulajdonságaival. Továbbá legyen alulról félig folytonos, és legyen -ben egy második kategóriájú halmaz, úgy, hogy ha , akkor .
- Ekkor van egy konstans úgy, hogy minden -re.[3]
Források
Jegyzetek
Fordítás
- ↑ Sablon:Cite book
- ↑ Kantorowitsch/Akilow: Funktionalanalysis in normierten Räumen. 1978, S. 206–207
- ↑ Kantorowitsch/Akilow, op. cit., S. 206