Foszfóniumion


A foszfóniumionok [PR1R2R3R4]+ képletű ionok (ahol R általában hidrogén, szerves csoport vagy halogén). Ezek tetraéderes molekulaszerkezetűek. Vegyületei általában színtelenek vagy az anionoknak megfelelő színűek.[1]
Foszfóniumionok fajtái
Protonált foszfinok
Az alapvegyület, a foszfóniumion képlete Sablon:Chem, és megtalálható a foszfónium-jodidban. Az alapvegyület sói ritkák, de ez intermedier a tetrakisz(hidroximetil)foszfónium-klorid előállításában:
Számos szerves foszfóniumvegyület állítható elő primer, szekunder és tercier foszfinok protonálásából:
- PR1R2R3 + H+ → Sablon:Chem
A foszfinok bázikussága a szokásos rendszert követi: ha R alkil, az bázikusabb, mintha R aril.[2]
Tetraorganofoszfóniumionok
A leggyaoribb foszfóniumionokban a foszforhoz 4 szerves szubsztituens csatlakozik. E kvaterner foszfóniumionok közé tartozik a tetrafenilfoszfónium- (Sablon:Chem és a tetrametilfoszfóniumion (Sablon:Chem).


A kvaterner foszfóniumionok ([PR1R2R3R4]+, ahol egyik R sem H) szerves foszfinok alkilációjával hozhatók létre.[3] Például a trifenilfoszfin brómmetánnal való reakciója metiltrifenilfoszfónium-bromidot ad:
E foszfóniumvegyületek metilcsoportja kevéssé savas, a pKa becslések szerint 15 körül van:[5]
- (ahol B bázis).
E deprotonáció Wittig-reagenseket ad.[6]
Foszfor-pentaklorid és hasonló vegyületek
A szilárd foszfor-pentaklorid ionos, képlete Sablon:Chem, vagyis tetraklórfoszfónium kationt és hexaklórfoszfát aniont tartalmazó vegyület.[7][8] Híg oldatokban az alábbi egyenlet szerint disszociál:
A trifenilfoszfin-diklorid(Sablon:Chem) 5 koordinációjú foszforánként és klórtrifenilfoszfónium-kloridként is létezik közegtől függően.[9] Hasonlít a Sablon:Chem-hoz: ionos vegyület (Sablon:Chem) poláris oldószerekben, illetve trigonális bipiramis alakú molekulákból álló vegyület apolárisakban.[10]
Alkoxifoszfónium-vegyületek: Arbuzov-reakció
A Michaelis–Arbuzov-reakció egy háromértékű foszfortartalmú észter halogénalkánnal való reakciója, mely ötértékű foszforvegyületet ad és egy másik halogénalkánt. A foszforszubsztrát gyakran foszfit (Sablon:Chem), az alkilezőszer egy jódalkán.[11]

Használata
Textilekhez

A tetrakisz(hidroximetil)foszfónium-kloridot gyűrődés- és tűzálló textilimpegnáló szerként használják pamuthoz és más cellulózalapú szövetekhez.[12][13] Tűzálló impregnálószer készíthető THPC-ből annak karbamiddal való kezelésével.[14] A karbamid a hidroximetilcsoportokkal reagál, a foszfóniumszerkezet foszfin-oxiddá alakul a reakció eredményeként.[15]
Fázistranszfer-katalizátorok és csapadékképző szerek
A szerves foszfóniumionok lipofilek és fázistranszfer-katalizátorként használatosak a kvaterner ammóniumionokhoz hasonlóan. A sók, a szervetlen anionok és a tetrafenilfoszfónium (Sablon:Chem) poláris szerves oldószerekben oldódnak. Példa erre a perrenátja (Sablon:Chem).[16]
Szerves szintézisek reagensei
A Wittig-reagensek használatosak szerves szintézisekben is. Ezek a foszfóniumsókból származnak. A deprotonáláshoz erős bázis, például nátrium-amid vagy butillítium kell:
Az egyik legegyszerűbb ilid a metiléntrifenilfoszforán (Sablon:Chem).[6]
A Sablon:Chem (X = Cl, Br) képletű vegyületek használhatók a Kirsanov-reakcióban.[17] A Kinnear–Perren-reakció használatos alkánfoszfonil-dikloridok (Sablon:Chem és -észterek (R1P(O)(OR2)OR3) szintéziséhez. A foszfor-triklorid alkilációval keletkező alkiltriklórfoszfónium-sók fontos köztitermékek:[18]
„Zöldhidrogénhez” való ammóniatermeléshez
A fő ipari ammóniatermelő folyamat a Haber–Bosch-folyamat, mely általában hidrogénforrásként földgázt használ, mely nitrogénnel reagálva ammóniát hoz létre. 2021-ben Doug MacFarlane, Alekszandr Szimonov és Bryan Suryantó a Monash Egyetemen létrehozott egy módszert „zöldammónia” előállítására, mely feltehetően a Haber–Bosch-folyamatot felválthatja.[19] E folyamat hasonlít az elektrolitikus hidrogén-előállító folyamathoz. A sóból fehérítőt előállítani kívánó Verdant céggel együtt dolgozva Suryantóék felfedezték, hogy egy tetraalkilfoszfónium-só képes hatékony ammónia-előállításra szobahőmérsékleten.[20]
Jegyzetek
Fordítás
- ↑ Sablon:Cite book
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ 3,0 3,1 Sablon:Cite book
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ 6,0 6,1 Leírása: Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite book
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite book
- ↑ Sablon:Cite web
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite book
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Ullmann
- ↑ Breakthrough brings green ammonia production closer to reality
- ↑ Nitrogen reduction to ammonia at high efficiency and rates based on a phosphonium proton shuttle