Volfrám-hexafluorid

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Turokaci 2024. április 16., 20:28-kor történt szerkesztése után volt. (További alkalmazások)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Chembox A volfrám-hexafluorid szervetlen vegyület, képlete Sablon:Chem. Mérgező, korrozív, színtelen gáz, mintegy 13 kg/m3 sűrűségű gáz (mintegy 11-szer sűrűbb a levegőnél).[1][2][3] Az egyik legsűrűbb gáz standard körülmények közt.[4] A Sablon:Chem-ot gyakran használják a félvezetőiparban volfrámfilmek létrehozásához gőzdepozícióval. Ez a réteg alacsony ellenállású fémes összekötő elemként működik.[5] Egyike a 17 ismert biner hexafluoridnak.

Tulajdonságok

A Sablon:Chem-molekula oktaéderes, szimmetriacsoportja Oh. A W–F kötés hossza Sablon:Szám.[6] 2,3–17 °C közt a volfrám-hexafluorid halványsárga folyadékká alakul, 15 °C-on 3,44 g/cm3 sűrűséggel. 2,3 °C-on fehér, szilárd anyaggá fagy, köbös kristályszerkezettel, rácsállandója 628 pm, sűrűsége 3,99 g/cm3. −9 °C-on ortorombos szilárd anyaggá válik, a=960,3 pm,b=871,3 pm,c=504,4 pm rácsállandókkal és 4,56 g/cm3 sűrűséggel. Ekkor a W–F kötés hossza 181 pm, az átlagos legközelebbi molekuláris érintkezések távolsága 312 pm. Bár a Sablon:Chem az egyik legsűrűbb gáz, a radonnál (9,73 g/l) is sűrűbb, szilárd és folyékony állapotban sűrűsége közepes.[7] Gőznyomását −70 és 17 °C közt az alábbi egyenlet írja le:

lgP=4,555691021,208T+208,45,

ahol P a gőznyomás barban, T a hőmérséklet °C-ban.[8][9]

Előállítása

A volfrám-hexafluoridot gyakran fluor és volfrámpor reakciójával állítják elő 350 és 400 °C közt:[10]

WA3+FA2WFA6

Ezt desztillációval leválasztják egy gyakori szennyezőanyagról, a [[volfrám(VI)-oxitetrafluorid|Sablon:Chem]]-ról. A közvetlen fluorozás egy változatában a fém hevített kamrába kerül 8,3-13,8 kPa nyomás alatt, állandó Sablon:Chem-árammal kis mennyiségű fluor mellett.[11]

A fluort a fenti módszerben helyettesítheti ClF, [[klór-trifluorid|Sablon:Chem]] vagy [[bróm-trifluorid|Sablon:Chem]]. A volfrám-hexafluorid előállítható továbbá volfrám-trioxid (Sablon:Chem) hidrogén-fluoriddal, Sablon:Chem-dal vagy [[kén-tetrafluorid|Sablon:Chem]]-dal való reakciójával. Ezenkívül volfrám-hexaklorid átalakításával is kapható volfrám-hexafluorid:[4]

WClA6+6HFWFA6+6HCl, vagy
WClA6+2AsFA3WFA6+2AsClA3, vagy
WClA6+3SbFA5WFA6+3SbFA3ClA2.

Reakciók

Vízzel érintkezve a volfrám-hexafluorid hidrogén-fluoridot és volfrám-oxifluoridokat ad, végül volfrám-trioxidot eredményezve:[4]

WFA6+3HA2OWOA3+6HF

Néhány más fém-fluoriddal szemben a Sablon:Chem nem jó fluorozószer vagy erős oxidálószer. A sárga [[volfrám-tetrafluorid|Sablon:Chem]]-ra redukálható.[12]

A Sablon:Chem számos 1:1 és 1:2 adduktumot képez Lewis-bázisokkal, például ilyenek a Sablon:Chem, a Sablon:Chem, a Sablon:Chem és a Sablon:Chem.[13]

Használata a félvezetőiparban

A volfrám-fluoridokat főképp a félvezetőiparban használják, ahol kémiai gőzdepozícióval való volfrámozásra használják. Az ipar növekedése az 1980-as és 1990-es években növelte a Sablon:Chem-fogyasztást, mely évente 200 tonna körül van. A volfrám a nagy hő- és kémiai stabilitása, valamint az alacsony ellenállása (5.6 μΩ·cm) és elektromigrációja miatt használatos. A Sablon:Chem-ot a hasonló vegyületeknél, például a Sablon:Chem-nál és a Sablon:Chem-nál gyakrabban használják magasabb gőznyomása miatt, mely jobb depozíciót ad. 1967-től két utat használnak, ezek a hőbontás és a hidrogénes redukció.[14] A szükséges gáztisztaság nagyon magas, alkalmazástól függően 99,98%-tól 99,9995%-ig terjed.[4]

A Sablon:Chem elbontandó a folyamatban, ezt hidrogénnel, szilánnal, germánnal, diboránnal, foszfinnal és hasonló hidrogéntartalmú gázokkal könnyítik.

Szilícium

A Sablon:Chem szilíciumszubsztráttal érintkezve reagál.[4] Bomlása szilíciumon hőmérsékletfüggő:

400 °C alatt: 2WFA6+3Si2W+3SiFA4
400 °C felett: WFA6+3SiW+3SiFA2

E hőmérsékletfüggés fontos, mivel magasabb hőmérsékleten kétszer annyi szilícium fogy. A reakció csak tiszta szilíciumon történik meg, szilícium-oxidokon vagy -nitrideken nem, így a reakció erősen érzékeny a szennyezésre vagy előkezelésre. A bomlás gyors, de 10-15 mikrométeres volfrámrétegnél telítődik. Ennek oka, hogy a volfrámréteg leállítja a Sablon:Chem-diffúziót a Si-szubsztrátra, mely a bomlást segítő egyetlen anyag.[4]

Oxigéntartalmú környezetben történő bomláskor volfrám helyett volfrám-oxid réteg jön létre.[15]

Hidrogén

Az átalakulás 300-800 °C közt megy végbe, hidrogén-fluorid keletkezésével:

WFA6+3HA2W+6HF

A létrejövő volfrámrétegek kristályszerkezete irányítható a Sablon:Chem arány és a szubsztrát hőmérsékletének változtatásával: alacsony arányok, illetve hőmérsékletek (100) elrendezésű volfrámkristályokat, magasabb arányok vagy hőmérsékletek (111) elrendezést okoznak. A HF keletkezése egy hátrány, ugyanis a HF igen agresszív, és sok anyaggal reagál. Továbbá a keletkező volfrám kevéssé kapcsolódik a szilícium-dioxidhoz, a félvezető-elektronika fő passzivációs anyagához. Így a Sablon:Chem további pufferréteggel vonandó be a reakció előtt. Azonban a HF hasznos lehet a nem kívánt szennyeződések eltávolítására.[4]

Szilán és germán

A volfrámozás fontos jellemzői Sablon:Chem rendszerben a nagy sebesség, a jó kapcsolódás és a rétegsimaság. Azonban robbanásveszélyes és a depozíciós sebesség és a morfológia a folyamat paramétereitől, például a keverési aránytól, a szubsztráthőmérséklettől stb. függ. Így a szilánt gyakran vékony nukleációs rétegekre használják, ezután hidrogénre cserélik, lassítva a depozíciót és tisztítva a réteget.[4]

A Sablon:Chem keverék depozíciója hasonlít a Sablon:Chem keverékéhez, de a volfrámréteg akár 10-15% germániummal is szennyeződhet. Ez növeli az ellenállását 5-ről 200 μΩ·cm-re.[4]

További alkalmazások

A Sablon:Chem volfrám-karbid-előállításra használható.

Mivel nehéz gáz, a Sablon:Chem gázreakció-irányító pufferként használható. Például lassítja az Ar/Sablon:Chem/Sablon:Chem láng reakciósebességét és hőmérsékletét.[16]

Biztonság

A volfrám-hexafluorid rendkívül korrozív, bármely szövetet képes támadni. Mivel nedvességgel reagálva hidrogén-fluoridot hoz létre, a Sablon:Chem-tároló edényekhez Teflon tárolókat használnak.[17]

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

Fordítás

Sablon:Fordítás

  1. Sablon:Cite book
  2. Gas chart (Wayback Machine archive 7 September 2022)
  3. Sablon:Cite web
  4. 4,0 4,1 4,2 4,3 4,4 4,5 4,6 4,7 4,8 Sablon:Cite book
  5. Sablon:Cite web
  6. Sablon:RubberBible86th p. 4-93.
  7. Sablon:Cite journal
  8. Cady, G.H.; Hargreaves, G.B, "Vapour Pressures of Some Fluorides And Oxyfluorides of Molybdenum, Tungsten, Rhenium, and Osmium," Journal of the Chemical Society, APR 1961, pp. 1568-& DOI: 10.1039/jr9610001568
  9. Sablon:Cite journal
  10. Sablon:Cite book
  11. Sablon:US patent
  12. Sablon:Cite book
  13. Sablon:Cite journal
  14. Sablon:Cite encyclopedia
  15. Sablon:Cite journal
  16. Sablon:Cite book
  17. Sablon:Cite web