Foszfin

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Chembox new

A foszfin vagy foszfor-hidrogén egy szervetlen foszforvegyület, amelynek összegképlete PH3. Az ammóniáéhoz hasonló szerkezetű molekulákat alkot. Színtelen, kellemetlen szagú gáz. Vízben alig oldódik. Erősen redukáló hatású. Erős méreg.

Szerkezete

A foszfinmolekula az ammóniamolekulához hasonlóan trigonális piramis alakú. A központi foszforatomon egy nemkötő elektronpár van. A foszfin molekulájában a foszforatom nitrogénatomnál nagyobb atomsugara miatt jobban érvényesül a nemkötő elektronpár deformáló hatása, mint az ammóniában, ezért a kötésszög itt kisebb, 93,5°.

Kémiai tulajdonságai

A foszfin gyengén bázisos jellegű, hidrogén-halogenidek hatására foszfóniumsókká alakul. Azonban az ilyen Sablon:Chem-iont tartalmazó vegyületek sokkal bomlékonyabbak, mint az ammóniumsók. A foszfin hevítés hatására meggyullad és foszforsav képződése közben elég.

PH3+2 O2H3PO4

Klór hatására foszfor-pentakloriddá oxidálódik:

PH3+4 Cl2PCl5+3 HCl

Előállítása

Foszfin keletkezik, ha fehérfoszfort erős lúggal főznek. Az így nyert foszfin azonban mellékterméket, difoszfánt (Sablon:Chem) tartalmaz. Ez a vegyület a levegőn magától meggyulladhat.

P4+3 KOH+3 H2OPH3+3 KH2PO2

A foszfidokból (például kalcium-foszfidból) víz hatására szintén foszfin fejlődik.

Ca3P2+6 H2O2 PH3+3 Ca(OH)2

Felhasználása

A foszfint kártevőirtásra használják, emellett alapanyag kémiai szintéziseknél.

Toxicitása

Belélegzése vagy bőrrel való érintkezés útján történő felszívódhat. Nagy dózisban halálos méreg. Tüdőödéma kialakulásához is vezethet a belélegzése. Mivel a foszfin nagyobb fajsúlyú, mint a levegő, ezért a talaj közelében megtelepszik. Emiatt fokozottan veszélyes a gyerekek egészségére. A szervezetbe, véráramba került foszfin a vér oxigénszállító képességét blokkolja és a sejtek oxigénfelvételét nehezíti meg.[1][2][3][4][1][5]

Belégzésének tünetei: rosszullét, hányás, hasmenés, hidegrázás, izomfájdalom, szomjúság, légzési nehézség, tüdőödéma. 50 ppm értéknél már rendkívül veszélyes az egészségre.[6]

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

Források

  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

További információk