Csillagtestszámok

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>InternetArchiveBot 2023. június 10., 09:51-kor történt szerkesztése után volt. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csillagtest formába pakolt 124 mágneses golyóbis

A számelméletben a csillagoktaéder-számok vagy csillagtestszámok olyan poliéderszámok, illetve figurális számok, melyek a sűrűn pakolt gömbökből összeálló csillagtestekben (Stella octangula) részt vevő gömbök számát reprezentálják. Az n-edik csillagtestszám Stn a következő képlettel állítható elő:[1][2]

Stn=n(2n21).

Az első néhány csillagtestszám:

1, 14, 51, 124, 245, 426, 679, 1016, 1449, 1990, 2651, 3444, 4381, 5474, 6735, 8176, 9809, 11646, 13699, 15980, 18501, 21274, 24311, 27624, 31225, 35126, 39339, 43876, 48749, 53970, 59551, 65504, 71841, 78574, 85715, 93276, 101269, 109706, 118599, 127960… Sablon:OEIS[1]

Kapcsolat más figurális számokkal

Ha On az n-edik oktaéderszám és Ten az n-edik tetraéderszám, akkor

Stn=On+8Ten1.

Tulajdonságai, alkalmazásai

A csillagtestszámok generátorfüggvénye:[3]

z(z2+10z+1)(z1)4.

Ljunggren egyenlete

Csak két olyan pozitív csillagtestszám létezik, ami egyben négyzetszám is, ezek az Sablon:Math és a Sablon:Math, amik az Sablon:Math és Sablon:Math esetnek felelnek meg.[1][4] A négyzetes csillagtestszámokat leíró elliptikus görbét,

m2=n(2n21)

a vele ekvivalens Weierstrass-alakba helyezve:

x2=y32y

a következő változócseréket hajtjuk végre: Sablon:Math, Sablon:Math. Mivel az Sablon:Math két tényezője, Sablon:Mvar és Sablon:Math relatív prímek, ezért külön-külön is négyzetszámoknak kell lenniük, a változók egy második cseréjével, X=m/n és Y=n pedig a következő Ljunggren-egyenlethez jutunk:

X2=2Y41.[4]

Siegel egy tétele kimondja, hogy minden elliptikus görbének csak véges számú egész megoldása lehet, Sablon:Harvs pedig talált egy bonyolult bizonyítást arra, hogy az előbbi egyenlet egész gyökei éppen Sablon:Math és Sablon:Math, amik a két négyzetes csillagtestszámnak felelnek meg.[5] Louis J. Mordell megsejtette, hogy a bizonyítás leegyszerűsíthető, és valóban, később több szerző is sikeresen leegyszerűsítette azt.[4][6][7]

További információk

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek Sablon:Citation Sablon:Wayback

Sablon:Természetes számok