Elosztó típusú sorban állás

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>InternetArchiveBot 2023. március 21., 19:43-kor történt szerkesztése után volt. (Link hozzáadása egy könyvforráshoz az ellenőrizhetőségért (20230321sim)) #IABot (v2.0.9.3) (GreenC bot)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A sorbanállás-elméletben az elosztó típusú sorban állásra az jellemző, hogy a beérkező feladatokat szétosztják számos kiszolgáló között, és kiszolgálás után újra összeállítják őket.[1]

Elosztó-típusú sorbanállási modell

Ezt a modellt gyakran alkalmazzák párhuzamos számítógép-architektúráknál, és rendszereknél, ahol különböző helyről, különböző beszállítótól érkeznek termékek (raktárak, üzemek). Ennél a modellnél a fő előny a beérkező feladatok elvégzésnek gyorsítása. Ez a modell a párhuzamos-, és elosztott rendszerek egyik fő jellemzője.[2] Azt a változatot, amikor a feladatok beérkezése a Poisson-folyamat szerint történik, és a kiszolgálási idők exponenciálisan elosztottak, Flatto–Hahn–Wright-modellnek hívják (FHV)[3][4]

Működés

A villaszerű bemenetekre érkező feladat N alfeladattá válik szét, melyeket N szerver szolgál ki. A kiszolgálás után az alfeladatok addig várnak, míg a többi alfeladat feldolgozása is befejeződött, majd ezután összeállítják őket és elhagyják a rendszert.[2] Ahhoz, hogy a rendszer stabil maradjon, az szükséges, hogy a beérkezések sebessége kisebb legyen, mint a kiszolgálás sebessége a kiszolgáló pontokon.[5]

Alkalmazás

Ezt a modellt használják a RAID rendszereknél,[6] párhuzamos számítógép-architektúráknál, és raktárak működtetésénél.[2]

Válaszidő

A válaszidő egyenlő azzal az idővel, amíg egy feladat a rendszerben tartózkodik. Ko és Serfőző közelítést ad arra az esetre, amikor a kiszolgálási idők exponenciálisan elosztottak, és a feladatok a Poisson-folyamat szerint, vagy a normális eloszlás szerint érkeznek.[7]

Átlagos válaszidő

Egzakt képlet az átlagos válaszidőre csak a két szerveres esetre ismert (N=2), ahol a kiszolgálási idő exponenciális eloszlású (azaz,mindegyik szerver egy M/M/1-típusú sorbanállás modell). A válaszidő (a teljes idő, amíg a feladatok a rendszerben tartózkodnak):[8]

ρ(12ρ)8(1ρ)

ahol

  • ρ=λ/μ a felhasználás
  • λ a rendszerbe érkező feladatok üteme
  • μ a teljes kiszolgálási idő az összes ponton

Ebben a helyzetben, amikor az egyes csomópontok M/M/1-típusú sorbanállás modellek, az átlagérték analízis alkalmazható az átlagos válaszidő közelítő kiszámításához.[9] Általános kiszolgálási idők esetére, amikor minden pont M/G/1-típusú sorbanállás modellként működik, Bacelli és Makowski ad közelítést.[10] Amikor a feladatok kiszolgálása megtörtént, akkor újra össze kell a sort állítani. Nelson és Tantawi publikációja ad támpontot a sor hosszára, ahol az összes szerver hasonló sebességgel dolgozik. .[8] Heterogén szerver sebességeknél és eloszlásoknál Li és Zhao publikációja ad közelítést.[11] A sorosan összeállító változatban (egymás utáni összeállítás) egy közelítő formula használható.[12]

Irodalom

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek