Vanádium-pentafluorid

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Chembox A vanádium-pentafluorid szervetlen vegyület, képlete Sablon:Chem. Színtelen, illékony folyadék.[1] Erősen reakcióképes – szerves vegyületek fluorozására képes.[2]

Tulajdonságai, szerkezete

A vegyület gázállapotban monomer,[3] elektrondiffrakciós vizsgálatok alapján molekulái D3h szimmetriájú trigonális bipiramis alakúak.[4] Szilárd állapotban polimer, melyben az oktaéderes vanádiumközpontokat fluoridhíd köti össze.[3][5]

A Sablon:Chem képződési entalpiája −1429,4 ± 0,8 kJ/mol.[6]

Ez az egyetlen ismert vanádium-pentahalogenid.

Előállítása

A vanádium-pentafluorid előállítható vanádium fluorozásával:[7][1]

2V+5FA22VFA5

Ezenkívül vanádium-tetrafluorid bomlásakor a szilárd trifluoriddal egyenlő mennyiségben keletkezik:[8][9][1]

2VFA4VFA3+VFA5

Ez az átalakulás 650 °C-on megy végbe. Ezenkívül nyersanyagok és ipari koncentrátumok elemi fluorral történő reakciójával is előállítható ipari mértékben. Ilyen nyersanyagok például a vanádium, a ferrovanádium, a vanádium-pentoxid és a vanádium-tetrafluorid.[10]

A Sablon:Chem folyékony állapotban ionizálódik, ezt jelzik a magas Trouton-állandója és elektromos vezetőképessége is.[11]

Jellemzői, reakciókészsége

Ezen erősen korrozív anyag iránt az 1950-es években kezdett megjelenni az érdeklődés, amit fizikokémiai tulajdonságainak kiterjedt kutatása is jelez.[10] Erős fluorozó- és oxidálószer. Az elemi ként kén-tetrafluoriddá oxidálja:

S+4VFA54VFA4+SFA4

Más elektrofil fém-halogenidekhez hasonlóan hidrolizál, először az oxihalogeniddé, majd a biner oxiddá:

VFA5+HA2OVOFA3+2HF
2VOFA3+3HA2OVA2OA5+6HF

A hidrolízist gyorsítják a bázisok. Bár hidrolízisre hajlamos, alkoholokban oldódik.

Lewis-sav, ahogy a hexafluorovanadát keletkezése is tükrözi:[12][13][14]

VFA5+KFKVFA6

A vanádium-pentafluorid gyengébb sav, és főképp oxidációkban és fluorozásban vesz részt.[15]

A vegyület a polifluoralkéneket polifluoralkánokká fluorozza.[10]

A vegyület reakció nélkül oldódik folyékony Sablon:Chem-ban és Sablon:Chem-ban. A Sablon:Chem kis mértékben oldódik HF-ban is.

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

Fordítás

Sablon:Fordítás

Források

  • Arnold F. Holleman, Nils Wiberg: Lehrbuch der Anorganischen Chemie, 102. Auflage, de Gruyter, Berlin 2007, S. 1545, Sablon:ISBN.
  1. 1,0 1,1 1,2 Sablon:Greenwood&Earnshaw2nd
  2. Sablon:Cite journal
  3. 3,0 3,1 Sablon:Cite journal
  4. Sablon:Cite journal
  5. Sablon:Cite journal
  6. Sablon:Cite journal
  7. Sablon:Cite journal
  8. Sablon:Cite journal
  9. Sablon:Cite journal
  10. 10,0 10,1 10,2 Sablon:Cite journal
  11. Sablon:Cite journal
  12. Справочник химика / Редкол.: Никольский Б.П. и др.. — 3-е изд., испр. — Л.: Химия, 1971. — Т. 2. — 1168 с. Sablon:Ru
  13. Химическая энциклопедия / Редкол.: Кнунянц И.Л. и др. — М.: Советская энциклопедия, 1995. — Т. 4. — 639 с. — Sablon:ISBN Sablon:Ru
  14. Лидин Р.А. и др. Химические свойства неорганических веществ: Учеб. пособие для вузов. — 3-е изд., испр. — М.: Химия, 2000. — 480 с. — Sablon:ISBN Sablon:Ru
  15. Sablon:Cite journal