Valószínűségi vektorváltozó

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A valószínűségszámításban a valószínűségi vektorváltozó egy többdimenziós valószínűségi változó. Lényegét tekintve egy valószínűségi mezőn definiált mérhető függvény, ami értékeit n-ben veszi fel. A közönséges egydimenziós valószínűségi változók több tulajdonsága közvetlenül vagy kis módosítással átvihető valószínűségi vektorváltozókra.

Nem tévesztendők össze a sztochasztikus vagy valószínűségi vektorokkal, amelyek koordinátái pozitívok és összegük egy. A valószínűségi vektorváltozókra nincs ilyen megkötés, kimenetelük bármilyen vektor lehet.

Definíció

Jelölje () a Borel-σ-algebrát. Legyen (Ω,𝒜,P) valószínűségi mező, m természetes szám, ami legalább kettő. Ekkor egy m dimenziós valószínűségi vektorváltozó egy X:(Ω,𝒜,P)(m,(m))-leképezés, amire X1((m))𝒜.

Ekvivalens definíciók:

  • X mérhető függvény egy m alaphalmazú, Borel-σ-algebrával ellátott valószínűségi mezőn.
  • Legyen X=(X1,X2,,Xm), ahol X1,X2,,Xm valós valószínűségi változók egy (Ω,𝒜,P) valószínűségi mezőn. Ez a definíció azt használja ki, hogy egy m-be menő leképezés pontosan akkor mérhető, ha koordinátafüggvényei is.

Tulajdonságok

Momentumok

Ha a komponensei integrálhatók, akkor egy X valószínűségi vektorváltozó várható értéke

E(X)=(E(X1),E(X2),,E(Xm)),

azaz a komponenseinek várható értékeinek vektora.[1]

Ha a komponensek négyzetesen integrálhatók, akkor a második momentuma a kovarianciamátrixa. Ez egy m×m méretű mátrix, ahol az i-edik sor és a j-edik oszlop metszetében Xi és Xj kovarianciája áll, azaz

ai,j:=Cov(Xi;Xj).

Függetlenség

Legyenek X és Y valószínűségi vektorváltozók ugyanazon a valószínűségi mezőn. Függetlenségüket az egydimenziós esethez hasonlóan a σ(X) és σ(Y) generált σ-algebrák segítségével értelmezzük, ahol σ(X) és σ(Y) kezdeti σ-algebrák.[2]

Eloszlás

A valószínűségi vektorváltozó eloszlása többdimenziós valószínűségeloszlás, és valószínűségi mérték m-en. Pontosan ugyanaz, mint komponenseinek közös eloszlása.

A valószínűségi vektorváltozókhoz is rendelhető eloszlásfüggvény. Többdimenziós valószínűségeloszlásnak nevezik.

Folytonos és diszkrét valószínűségi vektorváltozók

A valós értékű vaklószínűségi változókhoz hasonlóan, ha egy valószínűségi vektorváltozónak van sűrűségfüggvénye, akkor abszolút folytonos vagy egyszerűen folytonos valószínűségi változó.[3] Ha egy valószínűségi vektorváltozó legfeljebb megszámlálható végtelen értéket vesz fel, akkor diszkrét.[4]

Konvergencia

Az eloszlásbeli konvergencia, a valószínűségbeli konvergencia és a majdnem biztos konvergencia problémamentesen átvihető, mivel ezek szeparábilis metrikus tereken vannak értelmezve, így m-re is érvényesek.

Az eloszlásfüggvény szerinti konvergencia nem megy át; viszont Lévy folytonossági tétele továbbra is használható.

Cramér-Wold-tétel

A Cramér-Wold-tétel lehetővé teszi, hogy az n-beli eloszlásbeli konvergenciát redukáljuk -beli eloszlásbeli konvergenciára.

Jelölje ; a skaláris szorzatot. Legyen (Xn)n valószínűségi vektorváltozók sorozata m-ben. A következő állítások ekvivalensek:[5]

  • Az Xn sorozat eloszlásban tart X-hez
  • Minden cm esetén létezik egy Xc valós valószínűségi változó úgy, hogy c;Xn eloszlásban tart Xc-hez.

Ha a két ekvivalens kifejezés teljesül, akkor Xc eloszlása minden cm-re ugyanaz, mint c;X.

Általánosítások

Egy lehetséges további általánosítás a véletlen mátrix avagy valószínűségi mátrixváltozó. Ez mátrix értékű valószínűségi változó, mely mátrixváltozós valószínűségi eloszlásból származik.

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

Források

Fordítás

Sablon:Fordítás

  1. Meintrup, Schäffler: Stochastik. 2005, S. 130.
  2. Kusolitsch: Maß- und Wahrscheinlichkeitstheorie. 2014, S. 95.
  3. Kusolitsch: Maß- und Wahrscheinlichkeitstheorie. 2014, S. 178.
  4. Kusolitsch: Maß- und Wahrscheinlichkeitstheorie. 2014, S. 96.
  5. Klenke: Wahrscheinlichkeitstheorie. 2013, S. 335.