Tyndall-jelenség

Tyndall-jelenség erdőben

Tyndall-jelenség templomban

Kolloidokban (pl. füst, köd) a lézerfény is láthatóvá válik

A Tyndall-jelenség kolloidokban lejátszódó fényszóródási jelenség. Elnevezését felfedezőjéről, John Tyndallról kapta. A jelenség során a kolloidokba érkező fényt a kolloidban lévő részecskék szórják. A szóródási jelenség akkor a legerősebb, ha a szóró részecskék sugara a fény hullámhosszához hasonló: $2r\ge \lambda \ge r$, ahol „r” a részecskék sugara és „λ” a beeső fény hullámhossza. A részecskék a fényt sokkal nagyobb valószínűséggel szórják tovább a beérkező fotonok mozgási irányával megegyező irányban. A jelenség a hétköznapi életben is gyakran megfigyelhető. Ilyen például a felhők közül előbukkanó napsugár pászma, vagy a zseblámpa fénye ködös, párás időben.

A fogalom eredetileg csupán azt jelentette, hogy a kolloid oldaton áthaladó fény polarizált fényként halad tovább. A Tyndall-jelenségen alapul az ultramikroszkóp.

Források

• Horváth Gábor: Fényszóródás a természetben, kfki.hu (utóközlés, eredeti: Természet Világa, 1986. évi 6. szám
• Rajkovits Zsuzsanna, Illy Judit: Az élő természet színei, kfki.hu (utánközlés, eredeti: Fizikai Szemle 2001/3. 76. o.)

Kapcsolódó szócikkek

• Kolloid
• Zsigmondy Richárd