Trikén

Sablon:Chembox new A trikén (más néven tiózon, kén trimer, triszulfur) a kén cseresznyevörös színű allotrop módosulata. Normál körülmények közt hagyományos kénné alakul:

$8\mathrm{S}{\phantom{A}}_3⟶3\mathrm{S}{\phantom{A}}_8$

Szerkezete

Szerkezetét tekintve a trikén és az ózon hasonlók. Mindkettő molekulája V alakú, és diamágneses. Bár S=S kettős kötésekkel jelölik, a kötések helyzete a valóságban összetettebb.

Az S–S távolságok egyenlők, nagyságuk 191,70 ± 0,01 pm, a központi atomnál bezárt szög 117,36 ± 0,006°. Ugyanakkor a gyűrűs Sablon:Chem, ahol a kénatomok szabályos háromszögben rendeződnek el három egyszeres kötéssel (hasonlóan a gyűrűs ózonhoz és a ciklopropánhoz), a számítások szerint alacsonyabb energiaszinten van a kísérletileg megfigyelt V alakú molekulánál.

A tiózon nevet Hugo Erdmann gondolta ki 1908-ban, mikor feltételezte, hogy a Sablon:Chem a folyékony kén nagy részét alkotja, de létezése J. Berkowitz 1964-es kísérleteiig bizonyítatlan maradt. Tömegspektrometriával kimutatta, hogy a kéngőzök tartalmazták a Sablon:Chem molekulát. 1200 °C felett a Sablon:Chem a második leggyakoribb molekula a Sablon:Chem után a gázállapotú kénben. A folyékony kénben a molekula elég magas (körülbelül 500 °C) hőmérsékletig nem gyakori. Az ilyen kis molekulák, mint a trikén, adják a folyékony kén reakcióképességét. A Sablon:Chem abszorpciós maximuma 425 nm-nél van.

A Sablon:Chem szilárd nemesgázban vagy üvegben lévő Sablon:Chem fotolízisével is létrehozható.

Reakciói

A trikén reagál szén-monoxiddal, mely reakció termékei a karbonil-szulfid és a dikén.

Adott számú kénatomot tartalmazó vegyületekké történő átalakulása lehetséges:

Sablon:Chem + Sablon:Chem → Sablon:Chem (gyűrűs)

Aniongyök

A lazurit tartalmaz Sablon:Chem-ot.

Noha a Sablon:Chem normál körülmények közt ritka, az Sablon:Chem aniongyök gyakori. Intenzív kék színe van. Néha tiozonidnak is nevezik az ozonid- (Sablon:Chem) ionnal való analógiának megfelelően. A lazurit (amiből az ultramarin készül) tartalmaz Sablon:Chem-ot. Az Yves Klein kifejlesztette International Klein Blue szintén tartalmazza az Sablon:Chem aniont. Ez vegyérték-izoelektromos az ozonidionnal. A kék szín az ionban C²A₂ állapotról X²B₁ állapotra végbemenő átalakulástól van, ami erős abszorpciós sávot hoz létre 610-620 nm-nél, vagyis 2,07 eV-nál (azaz a látható spektrum narancssárga régiójában). A Raman-frekvencia 523 cm⁻¹, és egy másik infravörös abszorpciós vonal található 580 cm⁻¹-nél.

A Sablon:Chem ionról kimutatták, hogy vizes oldatban stabil 0,5 GPa nyomáson, és feltételezhetően természetesen is előfordul nagy mélységben a földkéregben, ahol szubdukció vagy nagynyomású metamorfizmus történik. Ez az ion valószínűleg a réz és az arany mozgatásában fontos a hidrotermális oldatokban.

A lítium-hexaszulfid (ami Sablon:Chem-t tartalmaz, ami egy másik poliszulfid-aniongyök) tetrametilén-diaminnal szolvatálva acetonban és hasonló donor oldószerekben Sablon:Chem-ra disszociál.

A Sablon:Chem aniongyököt kéngőzök [[cink|Sablon:Chem]] ionokkal való mátrixban történő redukciójával is előállították. Az anyag szárazon erősen kék, és színe zöldre, sárgára változik nyomnyi mennyiségű víz jelenlétében. Előállításának másik módja poliszulfidok hexametil-foszforamidban történő feloldásával, ami kék színt ad.

A Sablon:Chem előállításának további módjai közé tartozik a kén kissé megnedvesített magnézium-oxiddal történő reakciója.

A Sablon:Chem Raman-spektroszkópiával azonosítható, ami festményekhez is használható noninvazívan. A sávok 549 cm^-1 a szimmetrikus, 585 cm^-1 az aszimmetrikus nyúlásra és 259 cm^-1 a meghajlásra. A természetes anyagok tartalmazhatnak Sablon:Chem iont is, ami 390 nm-nél nyel el, és aminek Raman-sávja van 590 cm^-1-nél.

Triszulfidion

A triszulfidion (Sablon:Chem) a poliszulfid-sorozat része. A kénlánc V alakú, a kötésszög 107,88°, a kovalens kötések egyszeresek. A [[stroncium-triszulfid|Sablon:Chem]]-ban az S–S kötéshossz 205 pm. Izoelektromos a kén-dikloriddal.