Triangulén

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Chembox A triangulén (más néven Clar-szénhidrogén) a legegyszerűbb triplett alapállapotú polibenzoid.[1] Biradikális, képlete Sablon:Chem.[2] Először a cseh Erich Clar feltételezte létét 1953-ban.[3] Első igazolt szintézise a Nature Nanotechnology 2017. februári számában jelent meg egy David Fox és Anish Mistry által vezetett projektben a Warwicki Egyetemnél az IBM közreműködésével.[4] Más, japán kutatók által végzett kísérletek csak szubsztituált triangulénszármazékok előállításában voltak sikeresek.[5]

Egy 6 lépéses szintézis két dihidrotriangulén-izomert adott, melyeket xenonra vagy rézre vittek fel. A kutatók pásztázó alagútmikroszkópot és atomerő-mikroszkópot (STM/AFM) használtak az egyes hidrogénatomok eltávolításához. A létrehozott molekula stabil maradt alacsony hőmérsékleten és nyomáson 4 napig, ami lehetővé tette a vizsgálatát STM/AFM-mel.[4]

[n]Triangulének

A triangulén az [n]triangulének általánosabb osztályának tagja, ahol n a molekula élén lévő hatszögek száma. Így a triangulén a [3]triangulén.

Elmélet

Az [n]triangulének molekulapályáinak leírása szerint[6] az [n]triangulének n–1 páratlan elektronnal rendelkeznek n–1 nem kötő állapotban. Az elektron–elektron kölcsönhatásokat belevéve az elmélet szerint[6][7][8] az [n]triangulének alapállapota S=n12. Tehát a [3]triangulénhez S=1 alapállapot tartozik. Az intramolekuláris csere a triangulénben, mely az S=1 alap- és az S=0 gerjesztett állapot közti energiakülönbséget határozza meg, feltehetően a legnagyobb[9] policiklusos aromás szénhidrogén diradikálisok közt a páratlan elektronok hullámfüggvényének átfedése miatt.

Az [n]triangulének alapállapotú spinjét magyarázza[6] Elliot H. Lieb tétele, mely a Hubbard-modell alapállapoti spinjéhez kapcsolódik kétrészes rácsban.[10]

Kísáréetek

Ultraalacsony nyomáson végzett felszíni [n]triangulén-szintézisek ismertek n = 3,[4] 4,[11] 5[12] és 7[13] (az eddigi legnagyobb triangulénhomológ) esetén. Ezenkívül [3]trianguléndimerek szintéziséről is beszámoltak,[14] ahol a rugalmatlanelektronalagút-spektroszkópia erős antiferromágneses kapcsolatot mutat a triangulének közt. 2021-ben egy nemzetközi kutatócsapat [3]triangulén-alapú kvantumspinláncokat jelentett be aranyfelületen,[15] ahol a spinfrakciók és a Haldane-rés is megfigyelhetők voltak.

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

További információk

Sablon:Wikiszótár Sablon:Commonskat