Tiociánsav

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Chembox new

A tiociánsav (képlete HSCN) szervetlen sav, a ciánsavval analóg kéntartalmú vegyület. Az izotiociánsavval tautomer egyensúlyban van. Színtelen, szúrós szagú, olajszerű folyadék. Vízzel minden arányban elegyedik. A sói a tiocianátok vagy rodanidok. A tiociánsav és a sói kevésbé mérgezőek mint a cianidok és a cianátok.

Kémiai tulajdonságai

Ha -85 °C-ra hűtik, polimerizálódik, és egy sárga színű, szilárd anyaggá alakul át. A tömény tiociánsav bomlékony. A vegyület vizes oldata a következő reakcióegyenlet szerint lassan hidrolizál:

HSCN+H2OCOS+NH3

A tiociánsav egybázisú sav. A sóit tiocianátoknak vagy rodanidoknak nevezik.

Az izotiociánsavval (HNCS) tautomer egyensúlyban van,[1] nagyobb mennyiségben inkább az izo- forma van jelen, gázfázisban az anyag 95%-a izotiociánsav.[2]

A tiociánsav (balra) és az izotiociánsav (jobbra) tautomer egyensúlya

Előfordulása

Kis mennyiségben megtalálható a nyálban, a gyomorban, a mustárolajban és a hagyma leveleiben.

Előállítása

A tiociánsav az alkálifémek tiocianátjaiból állítható elő híg ásványi savakkal.

2 KSCN+H2SO42 HSCN+K2SO4

A tiocianátok (vagy rodanidok) a cianidokból állíthatók elő kénnel való összeolvasztással.

KCN+SKSCN

Felhasználása

Az alapvegyületnek, a tiociánsavnak nincs gyakorlati jelentősége. A kálium- és az ammónium-tiocianát a vas(III)-ionokkal vérvörös színű csapadékot ad, ezért ennek az ionnak a kimutatására használják. A higany(II)-tiocianátot egy kémiai kísérletnél alkalmazzák („A fáraó kígyója”). Ha ezt a vegyületet meggyújtják, a hamuja megduzzad, és 40–50 cm hosszú sárga, tekergő „kígyót” formál.[3]

Források

Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret.

Sablon:Commonscat

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

  1. Sablon:Cite book
  2. Sablon:Cite journal
  3. Rózsahegyi Márta-Wajand Judit: Látványos kémiai kísérletek. Mozaik Kiadó - Szeged, 1999. Sablon:ISBN