Thalész-tétel

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Thalész-tétel szerint a γ szög derékszög

A Thalész-tétel a geometria egyik legkorábbi eredetű tétele. Nevét a milétoszi Thalészról kapta.

Tétel (Thalész) Ha vesszük egy O középpontú kör AB átmérőjét, valamint a körvonal egy tetszőleges (A-tól és B-től különböző) C pontját, akkor az ABC háromszög C csúcsánál lévő γ szöge derékszög lesz.

Bizonyítások

A Thalész-tételnek számtalan bizonyítása van. Ezek közül néhány ízelítőül:

A háromszögek szögösszegtétele alapján

Azt fogjuk felhasználni, hogy a háromszög belső szögeinek összege 180°.

Ábra a belső szögek összegére vonatkozó tételt felhasználó bizonyításhoz

Legyen O a kör középpontja. Ekkor az AOC és a COB háromszög egyenlő szárú, azaz

α=α és
β=β.

Az OC szakasz pont az α és β részekre osztja γ-t , így

γ=α+β=α+β

Az ABC háromszög belső szögeinek összege (ami a szögösszegtétel szerint 180°) épp e négy szög összege, tehát:

α+β+γ=α+β+(α+β)=α+β+(α+β)=180;

vagyis:

2α+2β=180
2(α+β)=180
α+β=90

így:

γ=α+β=90 QED

Eukleidész bizonyítása

Azt kell belátnunk, hogy az ábrán a γ szög hegyesszög vagy derékszög.

Ábra Eukleidész bizonyításához

Hosszabbítsuk meg az AC szakaszt C-n túl egy tetszőleges F pontig. Legyen O a kör középpontja. Mivel AO és OC a kör sugara, ezért az AOC háromszög egyenlő szárú, így

α=α.

Továbbá, mivel OB is a kör sugara ezért az OBC háromszög is egyenlő szárú, így

β=β.

Mivel

γ=α+β,

ezért az előbbiek miatt

γ=α+β

is teljesül. Viszont a külsőszög-tétel miatt az ABC háromszög γ külső szöge egyenlő a két nem mellette fekvő belső szög összegével, azaz

γ=α+β

vagyis

γ=γ

amiből az következik, hogy γ fele az egyenesszögnek, tehát C-nél derékszög van. QED

Egy elemi geometriai bizonyítás szimmetriatulajdonságokkal

Ábra a Thalész-tétel szimmetriákkal történő bizonyításához

Rajzoljuk be az O középpontot és hosszabbítsuk meg a CO szakaszt O-n túl a kör ívéig, amit metsszen a D pontban.

Azt kell belátnunk, hogy a C-nél lévő szög derékszög.

Tudjuk, hogy egy négyszög akkor és csak akkor téglalap, ha átlói felezik egymást és egyenlő hosszúságúak. De az ADBC négyszög átlói egyenlők (mert mindkettő a kör átmérője) és felezik egymást (az O pontban), így az ADBC négyszög téglalap. Ebből viszont következik, hogy minden szöge, így a C-nél lévő szög is derékszög. QED

Megjegyzés. Természetesen a szimmetriát itt az O pontra vonatkozó középpontos tükrözés jelenti.

Egy másik bizonyítás szimmetriával

Tükrözzük a háromszöget az átfogójára. Ekkor az ACBC négyszög deltoid lesz. Az A és a B csúcsoknál lévő szögek összege 180°, ez a kerületi és középponti szögek tételéből következik. Mivel a négyszög szögeinek összege 360°, ezért a C-nél és a C-nél lévő szögek összege is 180° kell legyen. Ezek a szögek viszont a tükrözés miatt egyenlőek, tehát derékszögek. QED

A Pitagorasz-tételből és megfordításából

Legyen a k kör egy átmérője d, középpontja O. Vegyünk föl a kör ívén egy, az átmérő két végpontjától különböző C pontot és bocsássunk merőlegest C-ből d-re. Legyen a merőleges talppontja T. Az OTC derékszögű háromszög oldalait jelöljük így:

Ábra a Thalész-tétel Pitagorasz-tétellel történő bizonyításához
r=OC (a kör sugara)
m=TC (az ABC háromszög C-ből kiinduló magassága)
x=OT

Továbbá

a=BC és
b=AC

Ekkor az OTC, ATC és CTB derékszögű háromszögekre rendre felírhatjuk a Pitagorasz-tételt:

x2+m2=r2
(r+x)2+m2=b2
(rx)2+m2=a2

Azt fogjuk belátni, hogy az ABC háromszög olyan, hogy két oldalának négyzetösszege egyenlő a harmadik négyzetével ( a2+b2=d2). A Pitagorasz-tétel megfordítása szerint ugyanis ekkor ABC derékszögű háromszög (és a derékszög a d-vel szemközt van).

a2+b2=(rx)2+m2+(r+x)2+m2==r22rx+x2+m2+r2+2rx+x2+m2==2r2+2x2+2m2=2r2+2(x2+m2)==2r2+2r2=4r2=(2r)2=d2

Tehát a C-nél lévő szög derékszög. QED

Megjegyzés. Az O=T esetben a tétel triviális módon igaz, hiszen ekkor az AOC és az OBC háromszögek egybevágó egyenlő szárú derékszögű háromszögek. Ekkor tehát γ=45+45=90.

Vektorokkal

Ismeretes, ha d rögzített vektor, akkor azon x vektorok, amikre

xd=xx

egy olyan kört határoznak meg, aminek átmérője d. A fenti egyenletet felhasználva:

xd=xxxdxx=0x(dx)=0

A három vektor (x,d és dx) egy háromszöget határoz meg, aminek két oldala (x és dx) merőleges egymásra. Ez az utolsó sorból egyértelműen látszik. Mivel x végpontjai pedig a körön vannak, kapjuk a tétel állítását.

Hasonlósággal

Magyarázó ábra a hasonlósággal igazoláshoz

A derékszögű háromszög AC befogójának felezőmerőlegese az AB átfogót az M pontban metszi. A befogó felezőpontja legyen F. Ekkor az FM szakasz párhuzamos BC-vel a merőlegesség miatt, így AMFABC, és mivel 2AF=AC, a hasonlóság miatt 2AM=AB, azaz M az átfogó felezőpontja. Mivel pedig az oldalfelezők egy pontban metszik egymást, ami egyben a köréírható kör középpontja is, kapjuk a tétel állítását.

Szakaszok meredekségével

Az alábbi bizonyítás koordinátageometriai eszközöket használ fel. Ehhez fel kell venni egy koordináta-rendszert. Mivel ebben semmilyen megkötésünk nincsen, a lehető legegyszerűbb feltételekkel élünk: az x-tengely irányítása legyen a háromszög AB oldalával egyező, és az origót ezen oldal felezőpontjába helyezzük el. Ekkor A=(r,0) és B=(r,0).

Mint látható, ez egy igen szerencsés választás volt, mert így a kör egy tetszőleges pontja (ami természetesen nincs az x-tengelyen) a C=(rcosϕ,rsinϕ) koordinátákkal adható meg. Az AC és BC oldalak meredeksége ekkor aránylag egyszerűen számolható:

mAC=ΔyΔx=rsinϕ0rcosϕ(r)=sinϕcosϕ+1.

Hasonlóan kapjuk:

mBC=0rsinϕrrcosϕ=sinϕcosϕ1.

Számoljuk ki a két meredekség szorzatát!

mACmBC=sinϕcosϕ+1sinϕcosϕ1=sin2ϕcos2ϕ1=sin2ϕsin2ϕ=1.[1]

Két egyenes meredekségének szorzata akkor és csak akkor -1, ha merőlegesek egymásra. Ezzel a tétel bizonyítását befejeztük. QED

A tétel megfordítása

Sablon:Bővebben

Általánosítások

A Thalész-tétel speciális esete a középponti és kerületi szögek tételének, miszerint egy körben bármely középponti szög kétszer akkora, mint az azonos ívhez tartozó kerületi szög. Emiatt a Thalész-tételt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy:

A félkörívhez tartozó minden kerületi szög derékszög.

A látószög fogalmának felhasználásával az általánosítás újabb formában fogalmazható meg:

  • Tétel – Azon pontok síkbeli helye, melyekből egy szakasz mindig ugyanakkora szögben látszik, egy körív, melynek két végpontját a szakasz köti össze.

Ez magában foglalja a tételt és a megfordítását is.

Megjegyzések

Sablon:Jegyzetek

Források

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Portál

es:Teorema de Tales#Segundo teorema he:משפט תאלס#המשפט השני

  1. Itt kihasználtuk a szögfüggvényekre vonatkozó sin2x+cos2x=1 azonosságot