Testwiki:Képletleíró nyelv

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Technikai útmutató

Sablon:Tudnivalók-eleje Sablon:Rövidítés A MediaWiki a TeX (ejtsd: teh) betűszedő rendszert használja a matematikai képletek leírásához. A felhasználó szándékától és a kifejezés komplexitásától függően a generált kód lehet PNG kép vagy egyszerű HTML szöveg. (A jövőben, a böngészők fejlődésével MathML-formátum generálására is lehetőség nyílhat.)

A matematikai kifejezéseket <math> ... </math> jelek közé kell tenni.

Egy képlet forráskódjában alkalmazhatunk sortöréseket, ezek a végeredményben nem jelennek meg. Ez jól jöhet például mátrixoknál vagy több soros egyenleteknél, ahol a kódban is egymás alá írhatjuk a sorokat, ahogy az majd végül megjelenik.


Megjegyzéseket tenni, hibákat jelenteni a műszaki kocsmafalon vagy a Wikitech-l levelezőlistán lehet.

A TeX sajátosságai miatt előfordulhat, hogy a folyó szövegbe írt képletek betűtípusa vagy betűmérete valamennyire eltér a környező szövegtől. Ha ez nagyon zavaró, próbáljunk meg wikikódot használni helyette.

Az (elvileg) legfrissebb leírás a Meta-Wiki Help:Displaying a formula oldalán érhető el.

Kémiai képletek megjelenítésére a <chem> ... </chem> használható. A leírása az en:Help:Displaying a formula#Chemistry oldalon érhető el (angolul, de a példák nyelvtudás nélkül is érthetőek). Sablon:Tudnivalók-vége

Szintaxis

A képleteket mindig <math> ... </math> jelek közé kell tenni.

TeX-ben a beágyazott függvények és változók neve \ (backslash) jellel kezdődik. Pl. \pi, \sin (x).

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Szimbólumok és egyszerű műveleti jelek
<math> a + \pi \cdot x </math>
a+πx
Függvény paraméterrel
<math> \sqrt{2} </math>
2 A paramétert kapcsos zárójelbe kell tenni.
Függvény két paraméterrel
<math> \frac{a + 1}{2b + 2} </math>
a+12b+2
Függvény opcionális paraméterrel
<math> \sqrt[3]{x + 2} </math>
x+23 A függvény opcionális paramétere szögletes zárójelben van, az első paraméter előtt.
Többsoros kifejezés
<math>
a b
c d
</math>
abcd A forráskódbeli sortörésektől függetlenül a képlet mindig egy sorban jelenik meg.
A javasolt használatot (mátrixok, esetek szétválasztása, többsoros egyenletek) lásd később.

LaTeX-ben a következő karaktereknek van speciális jelentése: # $ % ^ & _ { } ~ \

Ezek közül néhány elérhető képletekben is, ha backslash-t írunk elé:

<math> \# \$ \% \& \_ \{ \} </math> eredménye: #$%&_{}

Néhánynak külön neve van:

<math> \hat{} \quad \tilde{} \quad \backslash </math> eredménye: ^~

Egyszerű képletek

Ha a képlet csak számokat, betűket és egyszerű műveleti jeleket tartalmaz, akkor a TeX csak a betűket alakítja dőltté. A legtöbb műveleti jelet kóddal kell bevinni (lásd lentebb).

Az olvashatóság érdekében érdemes a műveleti jelek előtt és után szóközt tenni.

A további példákban a pontosvessző határolja az egymástól független kifejezéseket.

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Egyszerű kifejezés
<math> a </math>
a
További egyszerű kifejezések
<math> 2a; a + b; 2a - 4 </math>
2a;a+b;2a4
Alapműveletek
<math> a + b; a - b; a \cdot b; a / b </math>
a+b;ab;ab;a/b \cdot = central dot, középmagasságban lévő pont.
NE használd a * jelet!
Egyenlőségek
<math> a = b; a < b; a \leq b; a \equiv b </math>
a=b;a<b;ab;ab A műveleti jelek teljes listáját lásd lentebb.

Egyszerű inline függvények

Inline függvények azok, ahol a függvény nevét és a paramétert egymás után írják. (Tehát a műveleti jel nem veszi körbe a paramétert, mint pl. a gyöknél.)

A paramétert kerek zárójelben vagy anélkül is lehet írni.

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Szögfüggvények
<math> \sin x; \cos x; \tan x </math>
sinx;cosx;tanx
Szögfüggvények (zárójellel)
<math> \sin (x); \cos (x+y); \tan (2x) </math>
sin(x);cos(x+y);tan(2x)
További szögfüggvények
<math> \cot x; \sec x; \csc x </math>
cotx;secx;cscx
További szögfüggvények
<math> \arcsin x; \arccos x; \arctan x </math>
arcsinx;arccosx;arctanx
További szögfüggvények
<math> \sinh x; \cosh x; \tanh x; \coth x </math>
sinhx;coshx;tanhx;cothx
További függvények
<math> \min x; \max x </math>
minx;maxx
További függvények
<math> \lim x; \limsup x; \liminf x </math>
limx;lim supx;lim infx
További függvények
<math> \exp x; \ln x; \lg x; \log x; \log_{10} x </math>
expx;lnx;lgx;logx;log10x
További függvények
<math> \inf x; \sup x; \ker x </math>
infx;supx;kerx
Tetszőleges nevű, nem standard függvény
<math> \operatorname{fv} x </math>
fvx
Tetszőleges nevű, nem standard függvény
<math> \operatorname{fv} (x) </math>
fv(x)
Magyarországon használt függvénynevek
<math> \operatorname{tg} x; \operatorname{ctg} x;\operatorname{cosec} x </math>
tgx;ctgx;cosecx
Más függvények
<math> \operatorname{sgn} x </math>
sgnx

Alsó és felső index, alá- és föléírás

A alsó index jele az _ (alsókötőjel), a felső index jele a ^ (kalap). Ha az indexben több szimbólum is van, akkor kapcsos zárójelbe kell tenni.

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Alsó index
<math> a_2 </math>
a2
Alsó index
<math> a_2 + 4 </math>
a2+4
Alsó index
<math> a_{x + 2}; a_{i, j} </math>
ax+2;ai,j
Felső index
<math> a^2 </math>
a2
Felső index
<math> a^2 + 4 </math>
a2+4
Felső index
<math> a^{x + 2} </math>
ax+2
Kombinált alsó és felső index
<math> x_a^b; x_{a + 2}^{b + 2} </math>
xab;xa+2b+2
Kombinált alsó és felső index, nem egymás fölött
<math> {x_2}^3; {x^2}_3 </math>
x23;x23
Többszörös index
<math> 10^{x^{n}}; 10_{x_{n}}; 10^{x_{n}}; 10_{x^{n}} </math>
10xn;10xn;10xn;10xn
Bal oldali index
<math> {}_1^2 \! X_3^4 </math>
12X34 Az _1^2 index valójában egy üres kifejezés jobb szélén van.
Az X előtt egy negatív szóköz (\!) van, lásd később.
Aláírás
<math> \underset{a}{x} </math>
xa
Föléírás
<math> \overset{a}{x} </math>
xa
Alá- és föléírás
<math> \overset{a}{\underset{b}{x}} </math>
xba

Gyökök

Azoknál a függvényeknél, amiknek a jele körbeveszi a paramétert, a függvény paraméterét mindig kapcsos zárójelbe kell tenni.

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Négyzetgyök
<math> \sqrt{x} </math>
x
Tetszőleges gyök
<math> \sqrt[3]{x}; \sqrt[n]{x}; \sqrt[n+1]{x} </math>
x3;xn;xn+1 A kis szám az sqrt opcionális paramétere, szögletes zárójelbe kell írni az első paraméter elé.

Alsó/felső vonalak, vektorok

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Kalap, felső vízszintes vonal, vektor
<math> \hat a; \bar b; \vec c </math>
a^;b¯;c Csak egy betű fölé szabad tenni.
Széles felső nyilak, kalap
<math> \overrightarrow{a b}; \overleftarrow{c d}; \widehat{d e f} </math>
ab;cd;def^
Felső, alsó vonal
<math> \overline{g h i} \ \underline{j k l} </math>
ghi jkl_
Ferde áthúzás
<math> \not a; \cancel{abc} </math>
a;abc A \not nem mindig pozícionál jól.
Egyszerűsítés törtben (példa)
<math> \frac{x}{1 + \frac{\cancel{y}}{\cancel{y}}} = \frac{x}{2} </math>
x1+yy=x2 A törteket lásd később.
Hosszú nyilak felirattal
<math> A \xleftarrow{n} B \xrightarrow[T]{n \pm i - 1} C </math>
AnBTn±i1C
Felső kapcsos zárójel
<math> \overbrace{1 + 2 + \cdots + 100}^{\text{sum} \, = \, 5050} </math>
1+2++100sum=5050 A szóközöket (\,) és a betűtípusokat (\text) lásd később.
Alsó kapcsos zárójel
<math> \underbrace{a + b + \cdots + z}_{26 \text{ terms}} </math>
a+b++z26 terms

Deriválás, integrálás, nagy operátorok

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Derivált (jó)
<math> x'; x''; x''' </math>
x;x;x Aposztrófot (') kell használni.
Derivált (jó)
<math> x'_{a}; x''_{ab} </math>
x'a;x'ab Nem pozícionál tökéletesen, de ez az ismert legjobb megoldás. (Javítsd ki, ha tudsz jobbat.)
Derivált (rossz HTML-ben)
<math> x^\prime </math>
x
Derivált (rossz PNG-ben)
<math> x\prime </math>
x
Newtoni idő szerinti deriváltak
<math> \dot{x}; \ddot{x}; \overset{...}{x}; \overset{....}{x} </math>
x˙;x¨;x...;x.... A \dddot még nincs megvalósítva.
Helyette használd az \overset{...}{x} ideiglenes megoldást.
Szimbólumok
<math> \partial \nabla </math>
Integrál
<math> \int_{-N}^{N} f(x) \, dx </math>
NNf(x)dx A dx elé kis szóközt (\,) kell tenni, a szóközöket lásd később.
Ha a teljes integrálos kifejezést zárójelbe akarod tenni, a zárójelezést lásd később.
Integrál másik limit jelölési stílussal
<math> \int\limits_{-N}^{N} f(x) \, dx </math>
NNf(x)dx
Kettős integrál
<math> \iint\limits_D f(x, y) \, dx \, dy </math>
Df(x,y)dxdy
Hármas integrál
<math> \iiint\limits_E f(x, y, z) \, dx \, dy \, dz </math>
Ef(x,y,z)dxdydz
Négyes integrál
<math> \iiiint\limits_F f(x, y, z, t) \, dx \, dy \, dz \, dt </math>
Ff(x,y,z,t)dxdydzdt
Vonalintegrál
<math> \int_C f(x) \, dx + g(y) \, dy </math>
Cf(x)dx+g(y)dy
Körintegrál
<math> \oint_{C} f(x) \, dx + g(y) \, dy </math>
Cf(x)dx+g(y)dy A többi integrál-szerű operátor (pl. \oiint, \oiiint) még nincs megvalósítva.
Lásd még: Unimplemented elements and workarounds.
Szumma
<math> \sum_{k=1}^N k^2 </math>
k=1Nk2 A nagy operátorok után írt alsó/felső index az operátor alá/fölé kerül.
Szorzat (Produktum)
<math> \prod_{i=1}^N x_i </math>
i=1Nxi
Coproduct
<math> \coprod_{i=1}^N x_i </math>
i=1Nxi
Határérték
<math> \lim_{n \to \infty} x_n </math>
limnxn
Halmazrendszer metszete
<math> \bigcap_1^{n} p </math>
1np
Halmazrendszer uniója
<math> \bigcup_1^{k} p </math>
1kp

Törtek és binomiális együtthatók

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Vonalas tört
<math> \frac{a}{b}; {a \over b} </math>
ab;ab Mindkettő használható.
Kis méretű tört (text style fraction)
<math> \tfrac{1}{2} x; \frac{1}{2} x </math>
12x;12x Folyószövegben érdemes használni, ha a törtben csak számok vannak.
Emeletes tört
<math> \frac{a}{b + \frac{c}{d + \frac{e}{f}}} = g </math>
ab+cd+ef=g
Binomiális együttható
<math> {n \choose k}; {{n+2} \choose {k+2}} </math>
(nk);(n+2k+2) Ha bonyolultabb valamelyik kifejezés, érdemes még egy kapcsos zárójelbe tenni.

Mátrixok

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Mátrix zárójel nélkül
<math>
\begin{matrix}
x & y \\
z & v
\end{matrix}
</math>
xyzv Mátrixokban (és hasonló funkciókban) a cellahatár az &, a sorhatár a \\ jel.
Mátrix kerek zárójellel
<math>
\begin{pmatrix}
x & y \\
z & v
\end{pmatrix}
</math>
(xyzv)
Mátrix szögletes zárójellel
<math>
\begin{bmatrix}
0 & \cdots & 0 \\
\vdots & \ddots & \vdots \\
0 & \cdots & 0
\end{bmatrix}
</math>
[0000]
Mátrix kapcsos zárójellel
<math>
\begin{Bmatrix}
x & y \\
z & v
\end{Bmatrix}
</math>
{xyzv}
Mátrix függőleges vonallal
<math>
\begin{vmatrix}
x & y \\
z & v
\end{vmatrix}
</math>
|xyzv|
Mátrix dupla függőleges vonallal
<math>
\begin{Vmatrix}
x & y \\
z & v
\end{Vmatrix}
</math>
xyzv

Esetek szétválasztása

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Esetek szétválasztása
<math>
\operatorname{sgn} x =
\begin{cases}
-1, & \text{ha } x < 0 \\
0, & \text{ha } x = 0 \\
1, & \text{különben}
\end{cases}
</math>
sgnx={1,ha x<00,ha x=01,különben Mint a mátrixoknál, a cellahatár (érték és feltétel határa) az & jel, a sorhatár a \\ jel.
A betűtípusokat (\text) lásd később.

Többsoros egyenletek

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Mátrixként
<math>
\begin{matrix}
f(x) & = & (a+b)^2 \\
& = & a^2 + 2ab + b^2
\end{matrix}
</math>
f(x)=(a+b)2=a2+2ab+b2 A 2. sor 1. cellája üres.
Igazítással
<math>
\begin{align}
f(x) & = (a+b)^2 \\
& = a^2 + 2ab + b^2
\end{align}
</math>
f(x)=(a+b)2=a2+2ab+b2 Itt soronként egy & jelet kell megadni, ezeket teszi egymás alá.
A 2. sorban az & előtt nincs semmi.
Igazítással
<math>
\begin{alignat}{2}
f(x) & = (a-b)^2 \\
& = a^2-2ab+b^2
\end{alignat}
</math>
f(x)=(ab)2=a22ab+b2
Igazítással, balra
<math>
\begin{array}{lcl}
z & = & a \\
f(x,y,z) & = & x + y + z 
\end{array}
</math>
z=af(x,y,z)=x+y+z l = left
Igazítással, középre
<math>
\begin{array}{lcc}
z & = & a \\
f(x,y,z) & = & x + y + z 
\end{array}
</math>
z=af(x,y,z)=x+y+z c = center
Igazítással, jobbra
<math>
\begin{array}{lcr}
z & = & a \\
f(x,y,z) & = & x + y + z 
\end{array}
</math>
z=af(x,y,z)=x+y+z r = right

Zárójelek

A kerek és szögletes zárójelek külön jelölés nélkül egy karakter magasságúként jelennek meg. Ha csak egy karakter magas kifejezés van a zárójelben, akkor ez használható.

A kapcsos zárójel Tex-ben blokkot jelöl, azt backslash-sel fel kell oldani.

Ha egy zárójelen belül valamilyen nagyobb (egy betűnél magasabb) szimbólum/kifejezés van, akkor külön jelölni kell a kezdést/zárást. Ezt a \left és \right parancsokkal tehetjük meg.

A jobb olvashatóságért a \left és \right után nem teszünk szóközt, hanem egybeírjuk az operátorral.

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Helyes
<math> f(x) = y </math>
f(x)=y Helyes egy karakter magasságú kifejezésre.
Hibás
<math> (\frac{a}{b}) </math>
(ab) Hibás, mert a kifejezésben van magas rész.
Helyes
<math> \left( \frac{a}{b} \right) </math>
(ab) Helyes magas kifejezésre.

Ha a zárójelek nem párosával vannak, mint a [0; 1[ vagy másik jelöléssel a [0; 1) intervallumnál, akkor a TeX nem tudja őket megfelelően összepárosítani.

A [0; 2[ \union ]1; 3] egy jó példa erre, itt a két középsőt párosítaná össze egymással.

Ezért fontos, hogy minden \left-nek legyen \right párja.

A következő példák matematikailag nem mind értelmesek, de a formázást jól mutatják.

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Hibás
<math> [0; 1[ </math>
[0;1[
Helyes
<math> \left[ 0; 1 \right[ </math>
[0;1[
Hibás
<math> [0; 1) </math>
[0;1)
Helyes
<math> \left[ 0; 1 \right) </math>
[0;1)
Hibás
<math> [0; 2[ + \frac{1}{2} + ]1; 3] </math>
[0;2[+12+]1;3]
Így is értelmezheti a TeX az előzőt
<math> \left[ 0; 2 \left[ + \frac{1}{2} + \right] 1; 3 \right] </math>
[0;2[+12+]1;3] (A szintaxiskiemelő néha rosszul színezi a szögletes zárójelben lévő szöveget.)
Helyes
<math> \left[ 0; 2 \right[ + \frac{1}{2} + \left] 1; 3 \right] </math>
[0;2[+12+]1;3]

Zárójelek és zárójelként is használható operátorok:

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Kerek zárójel
<math> \left( \frac{a}{b} \right) </math>
(ab)
Szögletes zárójel
<math> \left[ \frac{a}{b} \right] </math>
[ab] (A szintaxiskiemelő néha rosszul színezi a szögletes zárójelben lévő szöveget.)
Szögletes zárójel (névvel)
<math> \left\lbrack \frac{a}{b} \right\rbrack </math>
[ab]
Kapcsos zárójel
<math> \left\{ \frac{a}{b} \right\} </math>
{ab}
Kapcsos zárójel (névvel)
<math> \left\lbrace \frac{a}{b} \right\rbrace </math>
{ab}
Csúcsos zárójel
<math> \left\langle \frac{a}{b} \right\rangle </math>
ab
Egyenes zárójel
<math> \left| \frac{a}{b} \right| </math>
|ab|
Egyenes zárójel (névvel)
<math> \left\vert \frac{a}{b} \right\vert </math>
|ab|
Dupla egyenes zárójel
<math> \left\| \frac{a}{b} \right\| </math>
ab
Dupla egyenes zárójel (névvel)
<math> \left\Vert \frac{a}{b} \right\Vert </math>
ab
Alsó és felső egészrész
<math> \left\lfloor \frac{a}{b} \right\rfloor + \left\lceil \frac{c}{d} \right\rceil </math>
ab+cd
Slash és backslash
<math> \left/ \frac{a}{b} \right\backslash </math>
/ab\
Nyilak
<math> \left\uparrow \frac{a}{b} \right\downarrow + \left\Uparrow \frac{a}{b} \right\Downarrow + \left\updownarrow \frac{a}{b} \right\Updownarrow </math>
ab+ab+ab
Láthatatlan zárójel
<math> \left. \frac{A}{B} \right\} \to X \to \left\{ \frac{C}{D} \right. </math>
AB}X{CD A féloldali zárójelek párját ponttal kell jelölni.
Nagy, nagyobb, még nagyobb zárójelek
<math> \big( \Big( \bigg( \Bigg( ... \Bigg] \bigg] \Big] \big] </math>
((((...]]]] Többszörösen egymásba ágyazott kifejezéseknél használhatóak.
Nagy, nagyobb, még nagyobb zárójelek
<math> \big\{ \Big\{ \bigg\{ \Bigg\{ ... \Bigg\rangle \bigg\rangle \Big\rangle \big\rangle </math>
{{{{...
Nagy, nagyobb, még nagyobb zárójelek
<math> \Big\| \bigg\| \Bigg\| ... \Bigg| \bigg| \Big| \big| </math>
...||||
Nagy, nagyobb, még nagyobb zárójelek
<math> \big\lfloor \Big\lfloor \bigg\lfloor \Bigg\lfloor ... \Bigg\rceil \bigg\rceil \Big\rceil \big\rceil </math>
...
Nagy, nagyobb, még nagyobb zárójelek
<math> \big\uparrow \Big\uparrow \bigg\uparrow \Bigg\uparrow ... \Bigg\Downarrow \bigg\Downarrow \Big\Downarrow \big\Downarrow </math>
...

Szóközök

A TeX automatikusan kezeli a szóközöket, de ha szükség van kézi beállításra, akkor a következőket lehet használni:

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Nyolcszoros szóköz
<math> a \qquad b </math>
ab
Négyszeres szóköz
<math> a \quad b </math>
ab
Szövegszerű szóköz
<math> a ~ b </math>
ab Javasolt forma.
Szövegszerű szóköz
<math> a \  b </math>
a b Az olvashatóság érdekében a backslash-szóköz után még egy szóközt hagyunk (ez ilyenkor nem hiba).
Szóköz szövegként
<math> a \text{ } b </math>
a b A \text{} parancsot lásd a betűtípusoknál.
Nagy szóköz
<math> a \; b </math>
ab
Közepes szóköz
<math> a \: b </math>
[nem használható]
Kis szóköz
<math> a \, b </math>
ab
Nincs szóköz
<math> ab </math>
ab
Nincs szóköz
<math> a b </math>
ab A forráskódba írt szóköz nem látszik az eredményben.
Nincs szóköz
<math> \mathit{ab} </math>
𝑎𝑏 Több-betűs változónevekhez.
A betűtípusokat lásd lentebb.
Negatív szóköz
<math> a \! b </math>
ab Megfelelő számú negatív szóközzel egymásba lehet nyomni szimbólumokat is, lásd fentebb pl. a körintegrált.

Ha egy zárójel típusú jelet (pl. \uparrow) normál jelként használunk, pl. a Braket-jelölésben, akkor az eredménybe nem várt szóközök kerülnek. Ilyenkor \mathord kóddal kell jelölni, hogy nem zárójelként kezelendő.

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Speciális formázás nélkül
<math> | \uparrow \rangle </math>
|
Explicit nyitó és záró jelölés
<math> \left| \uparrow \right\rangle </math>
|
Köréírt kapcsos zárójellel
<math> | {\uparrow} \rangle </math>
|
Normál jelként
<math> | \mathord\uparrow \rangle </math>
| A jobb olvashatóságért a \mathord jelet is egybeírjuk a következő jellel.
Normál jelként
<math> \left| \mathord\uparrow \right\rangle </math>
| Javasolt írásmód, ahol mindent jelölünk.

Görög és héber betűk

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Görög kisbetűk
<math>
\begin{matrix}
\alpha \beta \gamma \delta \epsilon \zeta \\
\eta \theta \iota \kappa \lambda \mu \\
\nu \xi \omicron \pi \rho \sigma \\
\tau \upsilon \phi \chi \psi \omega
\end{matrix}
</math>
αβγδϵζηθικλμνξoπρστυϕχψω
Görög nagybetűk
<math>
\begin{matrix}
\Alpha \Beta \Gamma \Delta \Epsilon \Zeta \\
\Eta \Theta \Iota \Kappa \Lambda \Mu \\
\Nu \Xi \Omicron \Pi \Rho \Sigma \\
\Tau \Upsilon \Phi \Chi \Psi \Omega
\end{matrix}
</math>
ABΓΔEZHΘIKΛMNΞOΠPΣTΥΦXΨΩ
Variációk, különleges betűk
<math>
\begin{matrix}
\varepsilon \varkappa \varpi \varrho \varsigma \vartheta \varphi \\
\varGamma \varDelta \varTheta \varLambda \varXi \varPi \varSigma \varPhi \varUpsilon \varOmega \\
\digamma \Digamma
\end{matrix}
</math>
εϰϖϱςϑφ𝛤𝞓𝜣𝛬𝛯𝛱𝛴𝛷𝜰𝛺ϝϜ
Héber betűk
<math> \aleph \beth \gimel \daleth </math>
Csak ez a négy használható.

Szimbólumok

A legtöbb bináris operátort a neve elé írt big előtaggal nagyobbra lehet állítani. Például \cap; \oplus ;\bigcap; \bigoplus ;.

Szimbólumot áthúzni a \not paranccsal lehet. Például \in \not\in ∉. Az olvashatóság érdekében a \not után nem teszünk szóközt.

Nagy operátor áthúzásakor az áthúzás gyakran rossz helyre kerül. Pl. \not\bigcup ⋃̸.

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Számhalmazok jelei
<math> \N \Z \Q \R \Complex \mathbb{H} \O </math>
Csak ezekre a betűkre van külön jelölés.
Tetszőleges betűhöz lásd a Betűtípusoknál a Blackboard Bold részt.
Komplex számok
<math>
\imath \jmath;
\Re (c) + \Im (c)
</math>
ıȷ;(c)+(c)
Egyenlőségek
<math>
\neq \equiv \not\equiv;
\overset{\underset{\mathrm{def}}{}}{=};
\dot= \doteq \doteqdot \risingdotseq \fallingdotseq;
\bumpeq \Bumpeq;
\eqcirc \circeq;
\triangleq
</math>
≢;=def;=˙;;; A definíció szerinti egyenlőséget csak így lehet jelölni.
Hasonlóságok
<math>
\sim \nsim;
\simeq \eqsim;
\approx \approxeq;
\cong \ncong;
\backsim \backsimeq
</math>
;;;;
Kisebb-nagyobb
<math>
< > \nless \ngtr;
\le \ge \lneq \gneq;
\leqq \geqq \lneqq \gneqq \lvertneqq \gvertneqq \nleqq \ngeqq;
\ll \gg \lll \ggg;
\lessdot \gtrdot
</math>
<>;;;;
Kisebb-nagyobb
<math>
\lesssim \gtrsim \lnsim \gnsim;
\lessapprox \gtrapprox \lnapprox \gnapprox
</math>
;
Kisebb-nagyobb
<math>
\lessgtr \gtrless;
\lesseqgtr \gtreqless;
\lesseqqgtr \gtreqqless
</math>
;;
Kisebb-nagyobb
<math>
\leqslant \geqslant;
\eqslantless \eqslantgtr;
\nleqslant \ngeqslant
</math>
;;
Megelőző-következő
<math>
\prec \succ;
\nprec \nsucc;
\preceq \succeq;
\npreceq \nsucceq;
\precneqq \succneqq;
\preccurlyeq \succcurlyeq;
\curlyeqprec \curlyeqsucc;
\precsim \succsim;
\precnsim \succnsim;
\precapprox \succapprox;
\precnapprox \succnapprox
</math>
;;;;;;;;;;
Halmazok
<math> \empty \emptyset \varnothing </math>
Halmazok
<math>
\in \ni;
\not\in \notin \not\ni
</math>
;∉∌ A \notin csak a gyakori használat miatt van külön definiálva.
Halmazok
<math>
\cap \cup;
\bigcap \bigcup;
\Cap \Cup;
\uplus \biguplus
</math>
;;;
Halmazok
<math> A \setminus B \smallsetminus C </math>
ABC
Halmazok
<math>
\subset \supset \subseteq \supseteq \subseteqq \supseteqq;
\subsetneq \supsetneq \varsubsetneq \varsupsetneq \nsubseteq \nsupseteq;
\subsetneqq \supsetneqq \varsubsetneqq \varsupsetneqq \nsubseteqq \nsupseteqq;
\Subset \Supset
</math>
;;;
Halmazok
<math>
\sqcap \sqcup;
\sqsubset \sqsupset;
\sqsubseteq \sqsupseteq
</math>
;;
Logika
<math>
\land \lor \lnot \to;
\barwedge \veebar \doublebarwedge;
\curlywedge \curlyvee;
\therefore;
\because
</math>
¬;;;; l = logical
Logika
<math>
\vdash \Vdash \Vvdash \vDash;
\nvdash \nVdash \nvDash \nVDash;
\dashv
</math>
;;
Logika
<math>
\bar{q};
\bar{m};
\bar{abc};
\overline{q};
\overline{m};
\overline{abc};
\overline{a \land b}
</math>
q¯;m¯;abc¯;q;m;abc;ab A \bar csak egy betűre használható, szélesebb betűkön sem néz ki jól.
Az \overline{} ajánlott helyette.
Nyilak
<math>
\leftarrow \rightarrow \leftrightarrow;
\Leftarrow \Rightarrow \Leftrightarrow;
\leftleftarrows \rightrightarrows;
\leftharpoonup \rightharpoonup \leftharpoondown \rightharpoondown;
\leftrightharpoons \rightleftharpoons;
\leftarrowtail \rightarrowtail
</math>
;;;;;
Deriválás, integrálás
<math> \partial \nabla </math>
Négyzetbe, körbe írt jelek
<math>
\boxplus \boxminus \boxtimes \boxdot;
\ominus \odot \oslash;
\circleddash \circledast \circledcirc
</math>
;;
Geometria
<math> \parallel \nparallel; \perp </math>
;
Sarkok
<math> \ulcorner \urcorner \llcorner \lrcorner </math>
Egyéb
<math>
\ltimes \rtimes;
\leftthreetimes \rightthreetimes
</math>
;
Egyéb
<math> \propto \dotplus \between \pitchfork \backepsilon \surd \ast \amalg \asymp \divideontimes </math>
⨿

Ékezetek és felső jelek

Szövegekben (pl. \text, lásd lentebb) a legtöbb ékezetes betű használható, de szövegen kívül külön kóddal lehet ékezeteket hozzáadni a betűkhöz.

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Ékezetek
<math> \dot{a}, \ddot{a}, \acute{a}, \grave{a} </math>
a˙,a¨,a´,a`
Ékezetek
<math> \check{a}, \breve{a}, \tilde{a}, \bar{a} </math>
aˇ,a˘,a~,a¯
Felső jelek
<math> \hat{a}, \widehat{a}, \vec{a} </math>
a^,a^,a

Betűtípusok

A TeX alapértelmezetten elvégez minden formázást: a latin kis- és nagybetűk, görög kisbetűk dőltek, a többi betű, a számok és a műveleti jelek nem. Ezt felülbírálhatjuk a formázó parancsokkal.

A texvc nem tud bármilyen Unicode karaktert megjeleníteni.

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Egyszerű formázatlan szöveg
<math> \text{abc def} </math>
abc def Minden formázás nélküli szöveg.
Egyszerű formázatlan szöveg
<math> A \text{x } B </math>
AB A \text kapcsos zárójelébe írt szóközök is megjelennek.
Magyar ékezetek kezelése
<math>
\text{árvíztűrő tükörfúrógép};
\text{ÁRVÍZTŰRŐ TÜKÖRFÚRÓGÉP}
</math>
árvíztűrő tükörfúrógép;ÁRVÍZTŰRŐ TÜKÖRFÚRÓGÉP Lásd még külön az ékezeteket.
Blackboard bold
<math> \mathbb{ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ} </math>
𝔸𝔹𝔻𝔼𝔽𝔾𝕀𝕁𝕂𝕃𝕄𝕆𝕊𝕋𝕌𝕍𝕎𝕏𝕐 Csak nagybetűkre működik.
Boldface
<math>
\begin{matrix}
\mathbf{abcdefghijklmnopqrstuvwxyz} \\
\mathbf{ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ} \\
\mathbf{0123456789}
\end{matrix}
</math>
𝐚𝐛𝐜𝐝𝐞𝐟𝐠𝐡𝐢𝐣𝐤𝐥𝐦𝐧𝐨𝐩𝐪𝐫𝐬𝐭𝐮𝐯𝐰𝐱𝐲𝐳𝐀𝐁𝐂𝐃𝐄𝐅𝐆𝐇𝐈𝐉𝐊𝐋𝐌𝐍𝐎𝐏𝐐𝐑𝐒𝐓𝐔𝐕𝐖𝐗𝐘𝐙𝟎𝟏𝟐𝟑𝟒𝟓𝟔𝟕𝟖𝟗
Boldface (görög)
<math>
\begin{matrix}
\boldsymbol{\alpha \beta \gamma \delta \epsilon \zeta \eta \theta \iota \kappa \lambda \mu \nu \xi \omicron \pi \rho \sigma \tau \upsilon \phi \chi \psi \omega} \\
\boldsymbol{\Alpha \Beta \Gamma \Delta \Epsilon \Zeta \Eta \Theta \Iota \Kappa \Lambda \Mu \Nu \Xi \Omicron \Pi \Rho \Sigma \Tau \Upsilon \Phi \Chi \Psi \Omega} \\
\boldsymbol{\varepsilon \varkappa \varpi \varrho \varsigma \vartheta \varphi \varGamma \varDelta \varTheta \varLambda \varXi \varPi \varSigma \varPhi \varUpsilon \varOmega \digamma \Digamma}
\end{matrix}
</math>
𝜶𝜷𝜸𝜹𝝐𝜻𝜼𝜽𝜾𝜿𝝀𝝁𝝂𝝃𝒐𝝅𝝆𝝈𝝉𝝊𝝓𝝌𝝍𝝎𝑨𝑩𝜞𝜟𝑬𝒁𝑯𝜣𝑰𝑲𝜦𝑴𝑵𝜩𝑶𝜫𝑷𝜮𝑻𝜰𝜱𝑿𝜳𝜴𝜺𝝒𝝕𝝔𝝇𝝑𝝋𝛤𝞓𝜣𝛬𝛯𝛱𝛴𝛷𝜰𝛺ϝϜ
Italics (alapértelmezett latin betűkre)
<math> \mathit{0123456789} </math>
0123456789
Greek italics (alapértelmezett görög kisbetűkre)
<math>
\begin{matrix}
\mathit{\Alpha \Beta \Gamma \Delta \Epsilon \Zeta \Eta \Theta \Iota \Kappa \Lambda \Mu \Nu \Xi \Omicron \Pi \Rho \Sigma \Tau \Upsilon \Phi \Chi \Psi \Omega} \\
\mathit{\varGamma \varDelta \varTheta \varLambda \varXi \varPi \varSigma \varUpsilon \varOmega}
\end{matrix}
</math>
AB𝛤𝛥EZH𝛩IK𝛬MN𝛯𝑂𝛱P𝛴T𝛶𝛷X𝛹𝛺𝛤𝞓𝜣𝛬𝛯𝛱𝛴𝜰𝛺 Nem minden betűt alakít dőltté.
Roman typeface
<math>
\begin{matrix}
\mathrm{abcdefghijklmnopqrstuvwxyz} \\
\mathrm{ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ} \\
\mathrm{0123456789}
\end{matrix}
</math>
abcdefghijklmnopqrstuvwxyzABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ0123456789
Sans serif
<math>
\begin{matrix}
\mathsf{abcdefghijklmnopqrstuvwxyz} \\
\mathsf{ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ} \\
\mathsf{0123456789}
\end{matrix}
</math>
𝖺𝖻𝖼𝖽𝖾𝖿𝗀𝗁𝗂𝗃𝗄𝗅𝗆𝗇𝗈𝗉𝗊𝗋𝗌𝗍𝗎𝗏𝗐𝗑𝗒𝗓𝖠𝖡𝖢𝖣𝖤𝖥𝖦𝖧𝖨𝖩𝖪𝖫𝖬𝖭𝖮𝖯𝖰𝖱𝖲𝖳𝖴𝖵𝖶𝖷𝖸𝖹𝟢𝟣𝟤𝟥𝟦𝟧𝟨𝟩𝟪𝟫
Sans serif Greek (csak nagybetű)
<math> \mathsf{\Alpha \Beta \Gamma \Delta \Epsilon \Zeta \Eta \Theta \Iota \Kappa \Lambda \Mu \Nu \Xi \Omicron \Pi \Rho \Sigma \Tau \Upsilon \Phi \Chi \Psi \Omega} </math>
ABΓΔEZHΘIKΛMNΞ𝖮ΠPΣTΥΦXΨΩ
Calligraphy
<math>
\begin{matrix}
\mathcal{abcdefghijklmnopqrstuvwxyz} \\
\mathcal{ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ} \\
\mathcal{0123456789}
\end{matrix}
</math>
𝒶𝒷𝒸𝒹𝒻𝒽𝒾𝒿𝓀𝓁𝓂𝓃𝓅𝓆𝓇𝓈𝓉𝓊𝓋𝓌𝓍𝓎𝓏𝒜𝒞𝒟𝒢𝒥𝒦𝒩𝒪𝒫𝒬𝒮𝒯𝒰𝒱𝒲𝒳𝒴𝒵0123456789
Fraktur typeface
<math>
\begin{matrix}
\mathfrak{abcdefghijklmnopqrstuvwxyz} \\
\mathfrak{ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ} \\
\mathfrak{0123456789}
\end{matrix}
</math>
𝔞𝔟𝔠𝔡𝔢𝔣𝔤𝔥𝔦𝔧𝔨𝔩𝔪𝔫𝔬𝔭𝔮𝔯𝔰𝔱𝔲𝔳𝔴𝔵𝔶𝔷𝔄𝔅𝔇𝔈𝔉𝔊𝔍𝔎𝔏𝔐𝔑𝔒𝔓𝔔𝔖𝔗𝔘𝔙𝔚𝔛𝔜0123456789
Small scriptstyle text
<math>
\begin{matrix}
{\scriptstyle\text{abcdefghijklmnopqrstuvwxyz}} \\
{\scriptstyle\text{ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ}} \\
{\scriptstyle\text{0123456789}}
\end{matrix}
</math>
abcdefghijklmnopqrstuvwxyzABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ0123456789

Szóközök megjelenése

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Normál kód (szóköz figyelmen kívül hagyva)
<math> x y z </math>
xyz
Normál szöveg (a szóközök bent maradnak)
<math> \text{x y z} </math>
x y z
Vegyes szöveg és kód (hibás)
<math> \text{if} n \text{is even} </math>
ifnis even
Vegyes szöveg és kód (helyes)
<math> \text{if } n \text{ is even} </math>
if n is even Javasolt forma.
Vegyes szöveg és kód (alternatíva: "~" és "\ " növeli a szóközt)
<math> \text{if} ~ n \  \text{is even} </math>
ifn is even

Színek

A TeX képes színeket is kezelni, ehhez a \color parancs használható. A TeX nem a HTML-színkódokat használja, bár sok elnevezés azonos.

A Wikipédián és más tudományos munkákban a színek használata általában zavaró, ezért csak nagyon indokolt esetben használjuk őket. Figyeljünk arra is, hogy a fontos dolgokat a szín mellett másként is jelöljük, mert fekete-fehér megjelenítésben vagy színvakok/színtévesztők számára információk veszhetnek el.

Példa:

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Egyszerű színezés
<math> {\color{Green}123} </math>
123
Színes betűk (hibás)
<math> \color{Apricot}{abc} + def + \color{Blue}{abc} </math>
abc+def+abc A \color esetén fontos, hogy az egész kifejezés zárójelbe legyen téve, különben a színezés tovább megy a következő kifejezésekre is.
Színes betűk (helyes)
<math> {\color{Apricot}abc} + def + {\color{Blue}ghi} </math>
abc+def+ghi
Egymásba ágyazás
<math> {\color{Apricot}abc + {\color{Blue}def} + ghi} </math>
abc+def+ghi

TeX-színek listája:

Szín Kinézet
Apricot Apricot
Aquamarine Aquamarine
Bittersweet Bittersweet
Black Black
Blue Blue
BlueGreen BlueGreen
BlueViolet BlueViolet
BrickRed BrickRed
Brown Brown
BurntOrange BurntOrange
CadetBlue CadetBlue
CarnationPink CarnationPink
Cerulean Cerulean
CornflowerBlue CornflowerBlue
Cyan Cyan
Dandelion Dandelion
DarkOrchid DarkOrchid
Emerald Emerald
ForestGreen ForestGreen
Fuchsia Fuchsia
Goldenrod Goldenrod
Gray Gray
Green Green
GreenYellow GreenYellow
JungleGreen JungleGreen
Lavender Lavender
LimeGreen LimeGreen
Magenta Magenta
Mahogany Mahogany
Maroon Maroon
Melon Melon
MidnightBlue MidnightBlue
Mulberry Mulberry
NavyBlue NavyBlue
OliveGreen OliveGreen
Orange Orange
OrangeRed OrangeRed
Orchid Orchid
Peach Peach
Periwinkle Periwinkle
PineGreen PineGreen
Plum Plum
ProcessBlue ProcessBlue
Purple Purple
RawSienna RawSienna
Red Red
RedOrange RedOrange
RedViolet RedViolet
Rhodamine Rhodamine
RoyalBlue RoyalBlue
RoyalPurple RoyalPurple
RubineRed RubineRed
Salmon Salmon
SeaGreen SeaGreen
Sepia Sepia
SkyBlue SkyBlue
SpringGreen SpringGreen
Tan Tan
TealBlue TealBlue
Thistle Thistle
Turquoise Turquoise
Violet Violet
VioletRed VioletRed
White White
WildStrawberry WildStrawberry
Yellow Yellow
YellowGreen YellowGreen
YellowOrange YellowOrange

Tetszőleges színt is lehet definiálni a \definecolor paranccsal. A szín ugyanabban a képletben többször is felhasználható.

Az RGB kódot 0 és 1 közötti törtszámként kell megadni, tizedesponttal, a számokat vesszővel tagolva.

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Szín definiálása
<math> \definecolor{myorange}{rgb}{1, 0.65, 0.4} {\color{myorange}123} </math>
123
Szín használata többször
<math> \definecolor{myorange}{rgb}{1, 0.65, 0.4} {\color{myorange}123} + 456 + {\color{myorange}789} </math>
123+456+789
Több szín használata
<math> \definecolor{myorange}{rgb}{1, 0.65, 0.4} \definecolor{mygreen}{rgb}{0.1, 1, 0.2} {\color{myorange}123} + 456 + {\color{mygreen}789} </math>
123+456+789

A TeX nem tudja a háttérszínt megváltoztatni, de a wikiszövegben a környezet háttere állítható.

Cella háttérszínének módosítása:

{| class="wikitable"
| style="background-color: olive"| <math> x^2 </math>
| style="background-color: orange" | <math> y^3 </math>
|}
x2 y3

Színes háttér folyó szövegben:

Egy arany képlet <span style="background-color: gold"><math> x^2 </math></span> ilyen.

Egy arany képlet x2 ilyen.

Színes hátterű bekezdés:

<div style="background-color: gold"><math> x^2 </math></div>
x2

Váltás HTML és PNG között

Alapesetben a MediaWiki dönti el, hogy a képlet HTML-ben vagy PNG-ben jelenjen meg.

A HTML előnye, hogy könnyebb kimásolni (átmásolni saját jegyzetbe) és a megjelenése mindig megegyezik a környező szöveggel. Hátránya, hogy csak egyszerű képleteket tud megjeleníteni (pl. törteket, gyököket nem).

A bonyolultabb képletek mindig PNG-ben jelennek meg. A PNG előnye, hogy bármit meg tud jeleníteni és a képlet biztosan nem esik szét, hátránya, hogy a TeX betűtípusával és -méretével készül.

Kikényszerítheted, hogy a formula PNG formában jelenjen meg, ha a végére egy \, jelet teszel. (Olyan helyre kell tenned, ahol a fordító nem tudja szokásos módon értelmezni. Ha két karakter közé teszed, akkor szóközként viselkedik, és nem változtat a formula megjelenítésén.) Ilyenkor a formula mindenkinek PNG-ként jelenik meg, kivéve azokat, akik a Beállításoknál a „Képletek megjelenítése” opciót „HTML ha lehetséges”-re állították. Ha azt akarod, hogy nekik is kép formájában jelenjen meg, akkor a \,\! jelet használd. (Ezt már bárhova elhelyezheted, de az érthetőség kedvéért ajánlott ezt is a végére tenni.)

Ezzel a módszerrel elkerülheted, hogy egy formula egyes részei HTML-ként, más részei pedig PNG-ként (azaz más méretben és betűtípussal) jelenjenek meg.

Ilyenkor érdemes elhelyezni egy kommentet a szövegben, hogy az utánad jövők ne próbálják meg tévedésből „kijavítani” a formulát:

<math> a^2 \,\! </math><!-- A végére a \,\! azért kell, hogy a formula ne HTML, hanem PNG formában jelenjen meg. Ne töröld ki! Bővebben: [[Wikipédia:Képletleíró nyelv#Váltás HTML és PNG között]]. -->

Néhány példa:

Funkció Forráskód Eredmény Megjegyzés
Jelölés nélkül
<math> a^{2+2} </math>
a2+2
Jelölés a végén
<math> a^{2+2} \, </math>
a2+2 Javasolt forma.
Jelölés a képlet belsejében
<math> a^{\,\! 2+2} </math>
a2+2
Jelölés szükséges a tagoláshoz
<math> \int_{-N}^{N} e^x \, dx </math>
NNexdx
Jelölés a végén
<math> \int_{-N}^{N} e^x \, dx \, </math>
NNexdx Javasolt forma.
Jelölés a végén
<math> \int_{-N}^{N} e^x \, dx \,\! </math>
NNexdx Javasolt forma.