A keresés eredménye

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
  • …eometria|analitikus geometriában]] az egységvektorokkal kifeszített [[Sík (geometria)|síkok]] egyike. Két dimenzióban a koordinátasík megfelel az euklideszi sík Az [[ábrázoló geometria|ábrázoló geometriában]] a három sík az alapsík, a magasságsík és a keresztsík. <!-- …
    4 KB (609 szó) - 2022. augusztus 23., 08:59
  • …erint [[paralel projekció]] = párhuzamos vetítősugarakkal (vö.: [[Ábrázoló geometria]]). Az axonometrikus kép átmenet az [[Optikai lencse|optikai lencsék]] leké * Bardon - Lőrincz: ''Ábrázoló geometriai példatár'', Tankönyvkiadó, Budapest, 1975 …
    12 KB (2 226 szó) - 2022. január 28., 10:02
  • A [[geometria|geometriában]] egy kúp síkmetszésével szerkesztett, nem degenerált [[kúpsze [[Kategória:Euklideszi geometria]] …
    4 KB (755 szó) - 2022. szeptember 19., 15:14
  • [[Kategória:Gömbi geometria]] [[Kategória:Ábrázoló geometria]] …
    3 KB (538 szó) - 2023. június 25., 12:29
  • …[Sylvester tehetetlenségi tétele]] miatt választhatunk bázist úgy, hogy az ábrázoló mátrix így néz ki: …us bilineáris formát ábrázolja! Ekkor ez felfogható egy [[endomorfizmus]]t ábrázoló mátrixként, és meghatározhatók a [[sajátérték]]ei. Jelölje <math>r_+(s)</ma …
    9 KB (1 561 szó) - 2024. november 4., 10:27
  • A '''geometriai szerkesztés''' a [[geometria]]i feladatoknak az a típusa, amelyekben adott elemekből meghatározott felté …adatokra vezetjük vissza. Erre a technikára specializálódott az [[ábrázoló geometria]]. …
    9 KB (1 493 szó) - 2023. január 18., 09:34
  • A '''geometriai transzformáció''' [[geometria]]i objektumok között létesített megfeleltetés, [[függvény (matematika)|függ [[Eukleidész]] az ''[[Elemek]]''ben csak két [[alakzat (geometria)|alakzat]] [[egybevágóság]]ával és [[hasonlóság]]ával, mint az összehasonlí …
    18 KB (3 055 szó) - 2024. december 2., 15:36
  • …lmezhetőségének feltétele, hogy rajta legalább két számhoz tartozó [[Pont (geometria)|pont]] ismert (megjelölt) legyen, ezáltal lesz az egyenes kalibrálva, enne …li, a másik az '''[[1 (szám)|1]]''' helye. A két pont közötti [[Euklideszi geometria|geometriai]] és [[Elemi algebra|algebrai]] távolság az ''egység''. Nem köte …
    9 KB (1 728 szó) - 2023. április 24., 12:56
  • …ntervallum]]okhoz <math>y = a_ix + b_i</math> egyenletű egyenes [[szakasz (geometria)|szakaszokat]] illesztünk. Ezek egyenként helyettesítik a folyamatot leíró A mérési adatokat ábrázoló pontdiagramról látható, hogy egyenes helyett inkább valamilyen, a vizsgált …
    9 KB (1 731 szó) - 2021. június 26., 20:55
  • A szvasztika a [[hinduizmus]] [[szent|legszentebb]] nem [[szótag]]ot ábrázoló [[Szimbólum|jelkép]]e. (Legszentebb jelképük az [[Aum|Om]] szótag írásjele. [[Geometria]]i szemszögből a szvasztika rendszerint egy szabálytalan [[ikozagon]] (húsz …
    35 KB (6 292 szó) - 2024. december 4., 22:54
  • …i, jellemző tulajdonsággal rendelkeznek. Az első, hogy a tradicionálisan a geometria által vizsgált, bizonyos értelemben véve „egyszerűbb” és „szabályosabb”, „s …sik fontos tulajdonsága: az olyan geometriai jellemzőik, mint a [[Kerület (geometria)|kerület]], [[Terület (matematika)|terület]], [[térfogat]], [[ívhossz]], [[ …
    107 KB (18 765 szó) - 2024. augusztus 26., 02:06
  • …bbi és legelterjedtebb matematikai jelenség volt az alapvető aritmetika és geometria után. …0 birka átvétele esetén az anyagnyilvántartó edény külsejére egy 30 birkát ábrázoló ábrát nyomtak rá. Kezdetben tehát a számírás épp úgy tükrözte a megszámlála …
    96 KB (16 877 szó) - 2024. november 21., 18:01