Sidon-sorozat
Sidon-sorozatnak vagy Sidon-halmaznak nevezzük természetes számoknak egy véges vagy végtelen sorozatát, ha az elemeiből képzett valamennyi kéttagú összeg különböző. A sorozatok névadója Szidon Simon magyar matematikus, aki a Fourier-sorok tanulmányozása közben vezette be a fogalmat.
Példák
Sidon-sorozatot alkotnak a számok, és egy még be nem bizonyított sejtés szerint a természetes számok ötödik hatványainak halmaza is.
Kapcsolat a Golomb-vonalzóval
A Golomb-vonalzó egész számok egy sorozata, ahol az egyes pozíciók közötti összes távolság különböző.
Minden véges Golomb-vonalzó véges Sidon-sorozat, és fordítva, minden véges Sidon-sorozat Golomb-vonalzó. Ez belátható indirekt úton:
Tegyük fel indirekt, hogy S véges Sidon-sorozat, de nem Golomb-vonalzó. Ezért van négy eleme, amire , így , ami ellentmond annak, hogy S Sidon-sorozat. Ezért minden véges Sidon-sorozat Golomb-vonalzó.
Hasonlóan érvelve bizonyítható, hogy a véges Golomb-vonalzók Sidon-sorozatok.
A véges Sidon-sorozatok hossza
Erdős Pál és Turán Pál felvetette azt a kérdést, hogy hány eleme lehet egy Sidon-sorozatnak, ha az összes tagja nem nagyobb egy adott x-nél.[1] Bár sokan foglalkoztak vele, a kérdés még ma is nyitott.[2]
Erdős és Turán belátta, hogy ha A egy x-ig terjedő Sidon-sorozat elemeinek száma legfeljebb , és J. Singer konstrukciójával alsó korlátot adtak a maximális Sidon-sorozat hosszára: .
Végtelen Sidon-sorozatok
Ellenben, ha A egy végtelen Sidon-sorozat, és A(x) jelöli az x-ig terjedő szelet hosszát, akkor Erdős Pál eredményei szerint:
f azaz a végtelen sorozatok ritkábbak a végesekre kapott felső korlátnál.
A másik irányban, S. Chowla és Mian megfigyelte, hogy mohó algoritmussal készíthető végtelen Sidon-sorozat, amire minden x-re. Ajtai Miklós, Komlós János és Szemerédi Endre megjavította ezt az eredményt,[3] ahol
A legjobb alsó becslést Ruzsa Imre adta,[4] aki kimutatta, hogy van Sidon-sorozat, amire
Erdős Pál és Rényi Alfréd bebizonyította,[5] hogy van olyan végtelen a0,a1,... sorozat, amiben minden n természetes számra legfeljebb c megoldása van az ai+aj=n egyenletnek.
Erdős egy sejtése szerint van nem konstans egész együtthatós polinom, ami Sidon-sorozatot ad a természetes számokon. Speciálisan, azt is felvetette, hogy vajon az ötödik hatványok halmaza Sidon-sorozat-e? Ruzsa közel jutott ehhez, amikor megmutatta, hogy van egy 0<c<1 irracionális szám, hogy az f(x)=x5+[cx4] függvény értékkészlete Sidon-sorozat, ahol [.] az egészrészt jelöli.
Jegyzetek
- ↑ Sablon:Citation. Addendum Sablon:Wayback, 19 (1944), 208.
- ↑ Sablon:Citation Sablon:Wayback Sablon:Cite web.
- ↑ Sablon:Citation.
- ↑ Sablon:Citation.
- ↑ Sablon:Citation.