Rossby-szám
A Rossby-szám dimenzió nélküli viszonyszám, a folyadékáramlások leírásában használatos. A tehetetlenségi erő és a Coriolis-erő viszonyát jellemzi.
Széles körben használják az óceánok és az atmoszféra geofizikai jelenségeinek leírásában. Többnyire a bolygó forgásából következő Coriolis-erő fontosságát mutatja meg.
Ismert Kibel-szám néven is.[1]
A Rossby-szám definíciója: (jelölése: Ro és nem )
ahol
- U és L a jelenséget jellemző sebesség és hossz,
- f = 2 Ω sin φ a Coriolis frekvencia, ahol Ω a bolygó szögsebessége és φ a földrajzi szélesség.
A Rossby-számot Carl-Gustav Arvid Rossby után nevezték el.
Kis Rossby-szám a Coriolis-erő nagyobb hatását mutatja, nagy Rossby-szám olyan esetre jellemző, amikor a tehetetlenségi és centrifugális erők dominálnak.
Például tornádó esetén a Rossby-szám nagy (≈ 103), alacsony nyomású rendszerben pedig kis értékű (≈ 0,1 – 1). Tengeri áramlatok esetén értéke gyakran 1 körüli, de ettől jelentős eltéréseket mutathat.[2]
Ennek megfelelően a tornádókban a Coriolis-erő hatása elhanyagolható, nagyobb szerepet játszik a nyomás és a centrifugális erő.[3][4]
Alacsony nyomású rendszerekben a centrifugális erő elhanyagolható, a Coriolis-erő és a nyomás egyensúlya alakítja a jelenséget. Az óceánok viselkedésében mindhárom fajta erő szerepet játszik.[4]
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
Fordítás
További irodalom
Numerikus analízis és Rossby-szám szerepe:
Történelmi visszatekintés Rossby fogadtatásáról az Egyesült Államokban: