Reakciósebesség

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A vas rozsdásodása viszonylag kis reakciósebességű
A cellulóz égése viszonylag nagy reakciósebességű

A kémiai reakciókban a kiindulási anyagok (reagensek) termékek képződése közben reagálnak. A kiindulási anyagok anyagmennyisége csökken, a termékek anyagmennyisége pedig növekszik az idő előrehaladtával. A reakciósebesség egy adott sztöchiometriájú kémiai reakció időbeli előrehaladásának pontos matematikai egyenletéből kapható meg. Az egyes reakciók nagyon eltérő sebességűek lehetnek, például a vas rozsdásodása a földi atmoszférában lassú, néhány évet is igénybe vehet, de a cellulóz égése néhány másodperc alatt lejátszódik.

A reakciósebességet a kémiai reakciókinetika, a fizikai kémia egyik részterülete tárgyalja.[1] A kémiai reakciókinetika egyenleteit többek között a vegyészmérnöki,[2][3][4] az enzimológiai[5][6][7] és a környezetmérnöki[8] [9][10] gyakorlatban alkalmazzák.

A reakciósebesség definícióegyenlete

A reakciósebességet az anyagmennyiség, vagy pedig a koncentráció időegységre jutó változásával jellemzik. Általánosan egy kémiai reakció például az alábbi módon írható fel:

A+2B3C+D .

A reakciósebesség az anyagmennyiség-változásokkal:

v=dnAdt=dnB2dt=dnC3dt=dnDdt .
A kiindulási anyagok koncentrációja csökken, a termékeké nő az idő függvényében. A görbék meredeksége a pillanatnyi reakciósebességgel arányos.

Ha a reakció lejátszódása során a térfogat állandó, akkor az anyagmennyiségek időbeli változása egyenesen arányos az anyagmennyiség / térfogat viszonyok változásával, ami a komponensek koncentrációváltozását jelenti:

Ha V = állandó,

cB=nBV

és a reakciósebesség a koncentráció-változásokkal:

v=dcAdt=dcB2dt=dcC3dt=dcDdt .

A kifejezésekből az látható, hogy a reakcióegyenlet ismeretében elegendő egyetlen komponens anyagmennyiség-változásának vagy a koncentrációváltozásának a sebességét ismerni, a többi anyag átalakulásának a sebessége a sztöchiometriai viszonyok alapján már kiszámítható.

Molekularitás és rendűség

Reakciókinetikai szempontból azok a legegyszerűbb reakciók, amelyek lejátszódásához két molekula ütközése szükséges. Ezek a bimolekuláris reakciók. Ilyen reakció például a HI képződése homogén gáztérben.[11] A HI keletkezéséhez az szükséges, hogy a hőmozgás következtében egy-egy H2 és I2 molekula összeütközzék. Nem minden ütközés vezet új molekula képződéséhez. Az ütközéseknek csak egy kis része hatékony, de a sikeres ütközések száma arányos az összes ütközés számával. Egy adott hőmérsékleten annál gyakoribbak a molekulák ütközései, minél több molekula van a gázelegy egységnyi térfogatában, vagyis minél nagyobb a koncentráció, ill. a nyomás.

A HI képződés sebessége tehát

v=d[HI]dt=k[H2][I2] ,

ahol a szögletes zárójelek a megfelelő komponensek koncentrációját jelentik, k pedig a reakciósebességi együttható.

A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a bimolekuláris reakciók sebessége az egymásra ható, kiindulási anyagok koncentrációjával arányos:

v=dcdt=k2cAcB ,

vagy ha a két anyag koncentrációja megegyezik:

v=dcdt=k2c2 .

Azokat a reakciókat, amelyeknek a sebessége két anyag koncentrációjával, vagy egy koncentráció négyzetével arányos, kinetikusan másodrendű reakciónak nevezzük. Az r. rendű reakció sebességi egyenlete a legegyszerűbb esetet feltételezve a

v=dcdt=krcr 

kifejezéssel adható meg.

Általánosságban a reakciók kinetikus rendjén a sebességi egyenletben szereplő koncentrációk hatványkitevőinek az összegét értjük. Egyszerű reakciók esetén ez egész szám. Ha egy reakció rendűsége nem egész szám, akkor az összetett – sorozatos vagy párhuzamos – reakcióra utal.

A monomolekuláris, kinetikusan elsőrendű reakcióknál a molekulák belső instabilitásuk miatt bomlanak el. Tipikusan elsőrendű folyamat a molekulák termikus disszociációja vagy a radioaktív atomok bomlása.

A sebességi egyenletek megoldása

A különböző rendű reakciók sebességére felírt differenciálegyenleteket az alábbi peremfeltételekkel oldjuk meg. A reakció kezdeti időpontjában (t0) a kiindulási anyag (A) koncentrációja cAo = konstans, a terméké (cB) pedig nulla, vagyis:

t0cA = cAo = konstans
t0cBo = 0
tcA = cA

Nulladrendű reakció

A nulladrendű reakcióban a komponensek koncentrációja lineárisan változik az idő függvényében (piros: kiindulási anyag, kék: termék)

A nulladrendű reakció sebességét a

v=dcAdt=k0

differenciálegyenlet adja meg. Szétválasztva a változókat és integrálva:

cAocAdcA=t0tk0dt ,
cAcAo=k0(tt0) .

A kiindulási anyag koncentrációja az idő függvényében a

cA=cAok0t 

függvény szerint lineárisan csökken, a termék koncentrációja pedig az

cB=cAocA=k0t 

egyenlet szerint nő.

A kifejezésben k0 a nulladrendű reakció reakciósebességi állandója, mértékegysége: mol/dm³·s.

Elsőrendű reakció

Az elsőrendű reakcióban a komponensek koncentrációja exponenciálisan változik az idő függvényében (piros: kiindulási anyag, kék: termék)

Az elsőrendű reakció sebességét a

v=dcAdt=k1cA

differenciálegyenlet adja meg. Szétválasztva a változókat és integrálva:

cAocAdcAcA=t0tk1dt ,
lncAcAo=k1t .

A kiindási anyag koncentrációja a

cA=cAoek1t 

exponenciális függvény szerint csökken az idő függvényében, a terméké pedig hasonló exponenciális függvény szerint nő:

cB=cAo(1ek1t) .

A kifejezésben k1 az elsőrendű reakció reakciósebességi állandója, mértékegysége: 1/s.

Másodrendű reakció

A másodrendű reakcióban a komponensek koncentrációja hiperbola függvény szerint változik az idő függvényében (piros: kiindulási anyag, kék: termék)

A másodrendű reakció sebességét – feltételezve, hogy cA = cB-vel – a

v=dcAdt=k2cA2

differenciálegyenlet adja meg. Szétválasztva a változókat és integrálva:

cAocAdcAcA2=t0tk2dt ,
1cAo1cA=k2t .

A kiindási anyag koncentrációja a

cA=cAo1+cAok2t

hiperbola függvény szerint csökken az idő függvényében, a terméké pedig szintén hiperbola függvény szerint nő.

A kifejezésben k2 a másodrendű reakció reakciósebességi állandója, mértékegysége: dm³/mol·s.

r-edrendű reakció

Az r-edrendű reakcióban a komponensek koncentrációja (r-1)-edfokú hiperbola függvény szerint változik az idő függvényében (piros: kiindulási anyag, kék: termék)

Ha r-rel jelöljük általánosan a reakció rendjét, akkor az r-edrendű reakció sebességét a

v=dcAdt=krcAr

differenciálegyenlet adja meg. Szétválasztva a változókat és integrálva (r ≠ 1) esetén:

cAocAdcAcAr=t0tkrdt ,
1cAor11cAr1=kr(r1)t .

A kiindulási anyag koncentrációja (r-1)-edfokú hiperbola függvény szerint csökken az idő függvényében, a terméké pedig hasonló hiperbola függvény szerint nő.

A kifejezésben kr az r-edrendű reakció reakciósebességi állandója, mértékegysége: (dm³/mol)(r-1)/s.

Kapcsolódó szócikkek

Hivatkozások

Sablon:Jegyzetek

Sablon:Nemzetközi katalógusok

  1. Atkins, P. W.: Fizikai kémia III. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest, 2002.
  2. Sablon:Cite journal
  3. Kinetic studies of propane oxidation on Mo and V based mixed oxide catalysts, https://pure.mpg.de/rest/items/item_1199619_5/component/file_1199618/content, 2011
  4. The reaction network in propane oxidation over phase-pure MoVTeNb M1 oxide catalysts. Journal of Catalysis, 311, 369-385, https://pure.mpg.de/rest/items/item_1896844_6/component/file_1896843/content
  5. Sablon:Cite journal
  6. Sablon:Cite journal
  7. Sablon:Cite journal
  8. Sablon:Cite journal
  9. Sablon:Cite journal
  10. Sablon:Cite journal
  11. Erdey-Grúz Tibor: Fizikai kémia alapjai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1963.