Polihalogén-ionok

A polihalogén-ionok kizárólag halogénekből álló többatomos kationok és anionok. Ezek közt vannak egy halogénfajtát tartalmazó izo- és több halogénfajtát tartalmazó heteropolihalogén-ionok.

Fajtái

Számos polihalogén-ion ismert, melyek vegyületeit sikeresen izolálták és jellemezték. Az alábbi táblázatokban az ismert ionok vannak.^[1]^[2]^[3]^[4]^[5]^[6]

Izopolihalogén-kationok
2 atom	Sablon:Chem,^{[* 1]}^[2] Sablon:Chem, Sablon:Chem
3 atom	Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem
4 atom	Sablon:Chem, Sablon:Chem
5 atom	Sablon:Chem, Sablon:Chem
7 atom	Sablon:Chem^{[* 2]}^[1]
Több atom	Sablon:Chem

Heteropolihalogén-kationok
3 atom	Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem
5 atom	Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem
7 atom	Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem

Izopolihalogén-anionok
3 atom	Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem
4 atom	Sablon:Chem, Sablon:Chem
5 atom	Sablon:Chem
7 atom	Sablon:Chem
8 atom	Sablon:Chem, Sablon:Chem
Több atom	Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem

Heteropolihalogén-anionok
3 atom	Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem
5 atom	Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem
6 atom	Sablon:Chem
7 atom	Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem
9 atom	Sablon:Chem

Sablon:Megjegyzések Sablon:-

Szerkezet

A legtöbb ion szerkezetét IR-, Raman-spektroszkópia vagy röntgenkrisztallográfia révén határozták meg. A polihalogén-ionokban mindig a legkevésbé elektronegatív és legnehezebb halogén van középen, így néha az ion aszimmetrikus. Például a Sablon:Chem szerkezete Sablon:Chem, nem Sablon:Chem.

Általában a legtöbb hetero- és a kisebb izopolihalogén-ion szerkezete a VSEPR-modellnek megfelel. Azonban vannak kivételes esetek: ha a központi atom nehéz, és 7 magányos elektronpárja van, például a Sablon:Chem és Sablon:Chem esetén, a fluoridligandumok szabályos oktaéderben rendeződnek el a sztereokémiailag inert magányos elektronpárok miatt. További eltérések találhatók a szilárd vegyületek szerkezeteiben erős kation-anion kölcsönhatások miatt, ez a vibrációs spektroszkópiai eredmények értelmezését nehezíti. Minden polihalogén-aniont tartalmazó sóban halogénhidak révén közel van az anion a kationhoz.^[4] Például szilárd állapotban a Sablon:Chem nem szabályos oktaéder, ami a Sablon:Chem-ban is megjelenik, ahol lazán kötött Sablon:Chem dimerek vannak jelen. Jelentős kation-anion kölcsönhatások vannak a Sablon:Chem-ban, a Sablon:Chem-ban és a Sablon:Chem-ben is.^[2]

Heteropolihalogén-ionok szerkezetei
Lineáris vagy majdnem lineáris	Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem
V alakú	Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem
Négyzetes	Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem
Diszfenoid	Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem
Ötszög	Sablon:Chem^{[* 3]}
Oktaéder	Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem,^[7] Sablon:Chem, Sablon:Chem
Négyzetes antiprizma	Sablon:Chem

Sablon:Megjegyzések A Sablon:Chem és Sablon:Chem ionok transz-Z alakú szerkezete analóg a Sablon:Chem-éval.

Nagyobb polijodidok

Sablon:Fő A polijodidionok szerkezete összetettebb. A diszkrét polijodidok általában lineáris jódatom- és jodidion-sorozatokból állnak, és a Sablon:Chem, Sablon:Chem és Sablon:Chem asszociáltjainak tekinthetők, ami a polijodidok eredetét mutatja. Szilárd állapotban a polijodidok kölcsönhathatnak egymással láncokat, gyűrűket vagy összetettebb 2 és 3 dimenziós hálózatokat alkotva.

Kötések

A polihalogén-ionok kötései nagyrészt a p-orbitálokat használják. Jelentős d-orbitál-részvétel valószínűtlen, mivel sok energia kell hozzá, és a jódvegyületekben némi s-orbitál-részvétel várható a hatástalanpár-hatás miatt Mössbauer-spektroszkópia alapján. Azonban egyetlen kötésmodell se tudta még a kötéshosszok és -szögek ily széles tartományát megmagyarázni.^[3]

A Sablon:Chem Sablon:Chem-ná ionizálásakor egy elektron eltűnik a lazító orbitálról, így a kötésrend és -erősség nagyobb, az atomok távolsága kisebb a semleges Sablon:Chem-molekulához képest.

A lineáris vagy majdnem lineáris 3 atomos polihalogenidek kötései gyengébbek és hosszabbak a megfelelő kétatomos interhalogénhez vagy halogénhez képest, mely megfelel az atomok nagyobb taszításának, ahogy a halogenid a semleges molekulához kerül. A rezonanciaelméletet használó modell szerint például a Sablon:Chem tekinthető az alábbi formák rezonanciahibridjének:

Ezt erősítik a kötéshosszok (a Sablon:Chem esetén 255, a ICl(g) esetén 232 pm) és a kötésnyúlási hullámszámok (267 és 222 cm^–1 a szimmetrikus, illetve aszimmetrikus nyúlásnál a Sablon:Chem esetén, 384 cm^–1 a ICl esetén), ami alapján a Sablon:Chem kötéseinek rendje nagyjából 0,5, ami a rezonanciaelméletet használó értelmezésnek megfelel. Más Sablon:Chem 3 atomos ionok hasonlóan értelmezhetők.^[2]

Bár kisebb a kötésrend, mindhárom halogén szorosan kapcsolódik. A trifluorid 0,5 kötésrendű F–F kötésének erőssége 30 kcal/mol, mindössze 8 kcal/mol-lal kisebb a kétatomos fluor 1 kötésrendű F–F kötésénél.^[8]

Szintézis

A polihalogén-ionok a megfelelő interhalogének vagy halogének disszociációjának tekinthetők:

$2 X Y_{n} \overset{- ⇀}{↽ -} X Y_{n - 1}^{+} + X Y_{n + 1}^{-}$
$3 X_{2} \overset{- ⇀}{↽ -} X_{3}^{+} + X_{3}^{-}$
$4 X_{2} \overset{- ⇀}{↽ -} X_{5}^{+} + X_{3}^{-}$
$5 X_{2} \overset{- ⇀}{↽ -} 2 X_{2}^{+} + 2 X_{3}^{-}$

Polihalogén-kationok

A polihalogén-kationok szintézisére két gyakori módszer van:

A megfelelő (inter)halogén reakciója Lewis-savval (például bór-, alumínium-, foszfor-, arzén-, antimon-halogenidek) inert vagy oxidáló oldószerrel vagy oldószer nélkül heteropolihalogén-kationt adva ( $X Y_{n} + M Y_{m} ⟶ X Y_{n - 1}^{+} + M Y Y_{m + 1}^{-}$ )
Oxidatív folyamattal, ahol a halogén vagy interhalogén oxidálószerrel és Lewis-savval reagál a kationt adva ( $C l_{2} + C l F + A s F_{5} ⟶ C l_{3} A s F_{6}$ )

Egyes esetekben a Lewis-sav (a fluoridakceptor) működik oxidálószerként:

3 I_{2} + 3 S b F_{5} ⟶ 2 I_{3} S b F_{6} + S b F_{3}

Általában az első módszert használják heteropolihalogén-kationokhoz, és a második használható mindegyikre. Az oxidatív folyamat a Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem kationok előállításához is használható, mivel a megfelelő interhalogének (Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem) előállítása nem történt meg:

B r_{2} + I O S O_{2} F ⟶ I B r_{2} S O_{3} F

2 C l F_{5} + 2 P t F_{6} ⟶ C l F_{6} P t F_{6} + C l F_{4} P t F_{6}

B r F_{5} + K r F A s F_{6} ⟶ B r F_{6} A s F_{6} + K r

Egyes ilyen ionok szintézisét összegzi az alábbi táblázat egyenletekkel:^[1]^[2]^[3]^[4]

Egyes polihalogén-kationok szintézise
Ion	Megfelelő egyenlet	További feltételek
Sablon:Chem (Sablon:Chem-ként)	$C l_{2} + O_{2} S b F_{6} ⟶ C l_{2} O_{2} S b F_{6}$	vízmentes HF-ban alacsony hőmérsékleten
Sablon:Chem	$B r_{2} + 3 S b F_{5} + F^{-} ⟶ B r_{2} S b_{3} F_{16} + e^{-}$	szobahőmérsékleten
Sablon:Chem	$2 I_{2} + S_{2} O_{6} F_{2} ⟶ 2 I_{2} S O_{3} F$	[[fluorszulfonsav\|Sablon:Chem]]-ban
Sablon:Chem	$C l_{2} + C l F + A s F_{5} ⟶ C l_{3} A s F_{6}$	195 K-en (–78 °C)
Sablon:Chem	$3 B r_{2} + 2 O_{2} A s F_{6} ⟶ 2 B r_{3} A s F_{6} + 2 O_{2}$
Sablon:Chem	$3 I_{2} + S_{2} O_{6} F_{2} ⟶ 2 I_{3} S O_{3} F$
Sablon:Chem	$2 C l_{2} + I r F_{6} ⟶ C l_{4} I r F_{6}$	vízmentes HF-ban, 193 K (–80 °C) alatti hőmérsékleten
Sablon:Chem	$2 I_{2} + 3 A s F_{5} ⟶ I_{4} (A s F_{6})_{2} + A s F_{3}$	folyékony kén-dioxidban
Sablon:Chem	$8 B r_{2} + 3 X e F A s F_{6} ⟶ 3 B r_{5} A s F_{6} + 3 X e + B r F_{3}$
Sablon:Chem	$2 I_{2} + I C l + A l C l_{3} ⟶ I_{5} A l C l_{4}$
Sablon:Chem	$7 I_{2} + S_{2} O_{6} F_{2} ⟶ 2 I_{7} S O_{3} F$	feltételezett
Sablon:Chem	$C l F_{3} + A s F_{5} ⟶ C l F_{2} A s F_{6}$
Sablon:Chem	$2 C l F + A s F_{5} ⟶ C l_{2} F A s F_{6}$	$T < 197 K$
Sablon:Chem	$5 B r F_{3} + 2 A u ⟶ 3 B r F + 2 B r F_{2} A u F_{4}$	többlet Sablon:Chem-dal
Sablon:Chem	$I F_{3} + A s F_{5} ⟶ I F_{2} A s F_{6}$
Sablon:Chem	$I C l_{3} + S b C l_{5} ⟶ I C l_{2} S b C l_{6}$
Sablon:Chem	$B r_{2} + I O S O_{2} F ⟶ I B r_{2} S O_{3} F$
Sablon:Chem	$C l F_{5} + S b F_{5} ⟶ C l F_{4} S b F_{6}$
Sablon:Chem	$B r F_{5} + A s F_{5} ⟶ B r F_{4} A s F_{6}$
Sablon:Chem	$I F_{5} + 2 S b F_{5} ⟶ I F_{4} S b_{2} F_{11}$
Sablon:Chem	$C s_{2} N i F_{6} + 5 A s F_{5} + C l F_{5} ⟶ C l F_{6} A s F_{6} + N i (A s F_{6})_{2} + 2 C s A s F_{6}$ ^{[* 4]}
Sablon:Chem	$K r F A s F_{6} + B r F_{5} ⟶ B r F_{6} A s F_{6} + K r$
Sablon:Chem	$I F_{7} + B r F_{3} ⟶ I F_{6} B r F_{4}$

Megjegyzések

Sablon:Megjegyzések

Polihalogén-anionok

Polihalogén-anionokhoz két általános előállítási módszer van:

Interhalogén vagy halogén Lewis-bázissal való reakciójával:
$(C H_{3} C H_{2})_{4} N Y + X Y_{n} ⟶ (C H_{3} C H_{2})_{4} N X Y_{n + 1}$

$X_{2} + X^{-} ⟶ X_{3}^{-}$
Egyszerű halogenidek oxidációjával:
$K I + C l_{2} ⟶ K I C l_{2}$

Egyes ilyen ionok előállítását tartalmazza az alábbi táblázat egyenletekkel:^[1]^[2]^[3]^[4]

Polihalogén-anionok szintézise
Ion	Reakció	További feltételek
Sablon:Chem (X = Cl, Br, I)	$X_{2} + X^{-} ⟶ X_{3}^{-}$ (X = Cl, Br, I)
Sablon:Chem	$B r_{2} + (C H_{3} C H_{2} C H_{2} C H_{2})_{4} N B r ⟶ (C H_{3} C H_{2} C H_{2} C H_{2})_{4} N B r_{3}$	1,2-diklóretánban vagy folyékony kén-dioxidban. Oldatban nincs Sablon:Chem, az csak kikristályosodáskor keletkezik.
Sablon:Chem	$2 B r_{2} + (C H_{3} C H_{2} C H_{2} C H_{2})_{4} N B r ⟶ (C H_{3} C H_{2} C H_{2} C H_{2})_{4} N B r_{5}$	1,2-diklóretánban vagy folyékony kén-dioxidban brómfelesleggel
Sablon:Chem	$C l F + C s F ⟶ C s C l F_{2}$
Sablon:Chem^[9]Sablon:Rp	$B r_{2} + C l_{2} + 2 C s C l ⟶ 2 C s B r C l_{2}$
Sablon:Chem^[9]Sablon:Rp	$K I + C l_{2} ⟶ K I C l_{2}$
Sablon:Chem^[9]Sablon:Rp	$C s I + B r_{2} ⟶ C s I B r_{2}$
Sablon:Chem (X = I, Br, Cl; Y = I, Br)	$A t Y + X^{-} ⟶ A t X Y^{-}$ (X = I, Br, Cl; Y = I, Br)
Sablon:Chem	$C l F_{3} + O N F ⟶ N O C l F_{4}$
Sablon:Chem	$6 K C l + 8 B r F_{3} ⟶ 6 K B r F_{4} + 3 C l_{2} + B r_{2}$	Sablon:Chem-felesleggel
Sablon:Chem	$2 X e F_{2} + (C H_{3})_{4} N I ⟶ (C H_{3})_{4} N I F_{4} + 2 X e$	242 K-en keverve, majd 298 K-re hevítve
Sablon:Chem^[9]Sablon:Rp	$K I + 2 C l_{2} ⟶ K I C l_{4}$
Sablon:Chem	$I F_{3} + 2 (C H_{3})_{4} N F ⟶ ((C H_{3})_{4} N)_{2} I F_{5}$
Sablon:Chem	$I F_{5} + C s F ⟶ C s I F_{6}$
Sablon:Chem	$P h_{4} P B r + 3 I B r ⟶ P h_{4} P I_{3} B r_{4}$
Sablon:Chem	$I F_{7} + (C H_{3})_{4} N F ⟶ (C H_{3})_{4} N I F_{8}$	acetonitrilben

A nagyobb polijodidok bizonyos koncentrációjú Sablon:Chem és Sablon:Chem oldatának kristályosításával keletkeznek. Például a Sablon:Chem megfelelő mennyiségű Sablon:Chem és KI telített oldatának hűtésekor kristályosodik ki.^[9]Sablon:Rp

Jellemzők

Stabilitás

Általában egy nagy kation vagy anion (például Sablon:Chem és Sablon:Chem) segíthet a polihalogén-ionok stabilizálásában, mivel a kitöltött tér nagyobb.

A polihalogén-kationok erős oxidálószerek, amit az is jelez, hogy csak oxidatív folyadékokban állíthatók elő. A legoxidatívabbak, így a leginstabilabbak a Sablon:Chem és a Sablon:Chem $(X = C l, B r)$ , majd a Sablon:Chem és az Sablon:Chem.

A Sablon:Chem-sók $(X = B r, I)$ termodinamikailag stabilak. Azonban oldatban stabilitásuk az oldószertől függ. Például a Sablon:Chem fluor-antimonsavban (HF + 0,2 NSablon:Chem, $H_{0} = - 20, 65$ ) stabil, gyengébb fluoridakceptorok, például [[nióbium-pentafluorid|Sablon:Chem]], [[tantál-pentafluorid|Sablon:Chem]] és NaF esetén Sablon:Chem-ra, Sablon:Chem-ra és Sablon:Chem-ra bomlik:^[4]

14 I_{2}^{+} + 5 F^{-} ⟶ 9 I_{3}^{+} + I F_{5}

Azonos kationok polihalogenidjei közül általában a nehezebb központi atomot tartalmazók stabilabbak, és a szimmetrikus ionok stabilabbak az aszimmetrikusaknál, így az anionok stabilitásának sorrendje:

I_{3}^{-} > I B r_{2}^{-} > I C l_{2}^{-} > B r_{3}^{-} > B r C l_{2}^{-} > B r_{2} C l^{-}

3-nál nagyobb koordinációs számú heteropolihalogén-ionok csak fluoridligandumokkal léteznek.

Szín

A legtöbb polihalogén-ion intenzív színű, a nehezebb elemek sötétebb színűek. A keményítő-jód komplex az amilózba kerülő Sablon:Chem ionok miatt sötétkék.^[4] Néhány gyakori ion színe:^[3]

a fluorokationok gyakran színtelenek vagy halványsárgák, más heteropolihalogén-ionok narancssárgák, vörösek vagy bíborszínűek^[4]
a Sablon:Chem vegyületei borvöröstől világos narancsig, a Sablon:Chem-éi sötétbarnától bíborfeketéig terjednek
a Sablon:Chem sárga
a Sablon:Chem kék^[2]
a Sablon:Chem cseresznyevörös
a Sablon:Chem barna
a Sablon:Chem sötétbarna
a Sablon:Chem világoskék
a Sablon:Chem sötétbarna–fekete
a Sablon:Chem vörösbarna
a Sablon:Chem zöld vagy fekete, a Sablon:Chem zöldesfekete tűkként jelenik meg vékony vörösbarna részekkel
a Sablon:Chem fekete, ha a Sablon:Chem-ban való léte igazolva van
a Sablon:Chem fekete^[5]
a Sablon:Chem skarlátvörös
a Sablon:Chem aranysárga
a polijodidok nagyon sötétek, sötétbarnák vagy sötétkékek

Jellemzők

A heteropolihalogén-kationok robbanásszerűen reagálnak, gyakran a megfelelő interhalogéneknél reaktívabbak, és reduktív útvonalakon bomlanak. Mint a legmagasabb (+7) oxidációs számból is látható, a Sablon:Chem, Sablon:Chem és Sablon:Chem erős oxidálószerek, amit az alábbi reakciók mutatnak be:

2 O_{2} + 2 B r F_{6} A s F_{6} ⟶ 2 O_{2} A s F_{6} + 2 B r F_{5} + F_{2}

R n + I F_{6} S b F_{6} ⟶ R n F S b F_{6} + I F_{5}

Az alacsonyabb oxidációs számú polihalogén-kationok gyakran bomlanak. Például a Sablon:Chem oldatban instabil, és gyorsan bomlik [[fluor-antimonsav|HF/Sablon:Chem]]-keverékben még 197 K-en is:

2 C l_{2} F^{+} ⟶ C l F_{2}^{+} + C l_{3}^{+}

A Sablon:Chem reverzibilisen dimerizálódik 193 K-en, amit a paramágneses Sablon:Chem kék színéből a diamágneses Sablon:Chem vörösbarna színébe való átmenet, a mágneses szuszceptibilitás és a vezetőképesség csökkenése jelez 193 K alatt:^[2]

2 I_{2}^{+} \overset{- ⇀}{↽ -} I_{4} (2 +)

A dimerizáció oka a félig feltöltött π* orbitálok átfedése lehet a Sablon:Chem-ban.

A Sablon:Chem a Sablon:Chem-ban a Sablon:Chem analógja, de 195 K-en Sablon:Chem-ra és Sablon:Chem-sókra bomlik.^[2]

A Sablon:Chem és Sablon:Chem Sablon:Chem és Sablon:Chem ONF-dal való fluorozásával való előállítására tett kísérletek sikertelenek voltak, mert az alábbi reakciók történtek:^[3]

C l F_{6} P t F_{6} + O N F ⟶ N O P t F_{6} + C l F_{5} + F_{2}

B r F_{6} A s F_{6} + 2 O N F ⟶ N O A s F_{6} + N O B r F_{6} + F_{2}

Az anionok a kationoknál kevésbé reaktívak, és általában gyengébb oxidálószerek a megfelelő interhalogéneknél. Kevésbé reagálna szerves vegyületekkel, és egyes sóik nagyon hőstabilak. A $M^{+} X_{m} Y_{n} Z_{p}^{-}$ képletű polihalogenidek, ahol $m + n + p \in {3, 5, 7, 9 \dots}$ , jellemzően $M^{+}$ monohalogenidjévé bomlanak, amelyben a halogén a legelektronegatívabb, így a monohalogenid rácsenergiája a lehető legnagyobb. A másik termék általában interhalogén. A $(C H_{3})_{4} N C l F_{4}$ 100 °C körül bomlik, és a $C l F_{6}^{-}$ -sók instabilak, és akár –31 °C-on is robbanhatnak.^[4]

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

Fordítás

Sablon:Fordítás

↑ ^1,0 ^1,1 ^1,2 ^1,3 Sablon:Cite book
↑ ^2,0 ^2,1 ^2,2 ^2,3 ^2,4 ^2,5 ^2,6 ^2,7 ^2,8 Sablon:Cite book
↑ ^3,0 ^3,1 ^3,2 ^3,3 ^3,4 ^3,5 Sablon:Greenwood&Earnshaw2nd
↑ ^4,0 ^4,1 ^4,2 ^4,3 ^4,4 ^4,5 ^4,6 ^4,7 Sablon:Cite book
↑ ^5,0 ^5,1 Sablon:Cite book
↑ Sablon:Cite journal
↑ Nem szabályos oktaéder alakú, mivel a hatástalanpár-hatás nem jelentős a klórnál.
↑ Sablon:Cite journal
↑ ^9,0 ^9,1 ^9,2 ^9,3 ^9,4 Sablon:Cite book

Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „*” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="*"/>

[Encyclo-1] 1,0 ^1,1 ^1,2 ^1,3 Sablon:Cite book

[InorgChem-2] 2,0 ^2,1 ^2,2 ^2,3 ^2,4 ^2,5 ^2,6 ^2,7 ^2,8 Sablon:Cite book

[Greenwood-3] 3,0 ^3,1 ^3,2 ^3,3 ^3,4 ^3,5 Sablon:Greenwood&Earnshaw2nd

[AdvInorgChem-4] 4,0 ^4,1 ^4,2 ^4,3 ^4,4 ^4,5 ^4,6 ^4,7 Sablon:Cite book

[wiberg2001-5] 5,0 ^5,1 Sablon:Cite book

[6] Sablon:Cite journal

[10] Nem szabályos oktaéder alakú, mivel a hatástalanpár-hatás nem jelentős a klórnál.

[11] Sablon:Cite journal

[Brauer-13] 9,0 ^9,1 ^9,2 ^9,3 ^9,4 Sablon:Cite book

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[* 1]

[* 2]

[* 3]

[7]

[8]

[* 4]

[9]

Polihalogén-ionok

Tartalomjegyzék

Fajtái

Szerkezet

Nagyobb polijodidok

Kötések

Szintézis

Polihalogén-kationok

Megjegyzések

Polihalogén-anionok

Jellemzők

Stabilitás

Szín

Jellemzők

Jegyzetek

Fordítás

Navigációs menü

Polihalogén-ionok

Fajtái

Szerkezet

Nagyobb polijodidok

Kötések

Szintézis

Polihalogén-kationok

Megjegyzések

Polihalogén-anionok

Jellemzők

Stabilitás

Szín

Jellemzők

Jegyzetek

Fordítás

Navigációs menü

Keresés