Pauling-skála

Sablon:Nincs forrás Sablon:Lektor A Pauling-skála az elektronegativitás ábrázolására szolgáló modell, amelyet 1932-ben Linus Pauling fejlesztett ki.

A modell lényege, hogy két atom (A és B) elektronegativitásának különbségével méri az A-B kötés ionrészét és ismertnek feltételezi az A-B molekula kísérleti úton meghatározott bomlási energiáját, A₂ és B₂ .

Így az A és B atom elektronegativitásának különbözete:

$D_{AB}-\sqrt{D_{AA}{D}_{BB}}=96,48\frac{\mathrm{k}\mathrm{J}}{\mathrm{m}\mathrm{o}\mathrm{l}}({\chi }_A-{\chi }_B{)}^2$

Az egyes kémiai elemek dimenzió nélküli elektronegativitásának kiszámításához a fluor elektronegativitását

${\chi }_F=3,98$

definiálja kiindulópontként.

A szakirodalomban gyakran különböző értékeket adnak meg az elektronegativitás Pauling-skála szerinti értékének, ami a következő okokra vezethető vissza:

• A bomlási energia sok elem, illetve kötés esetében nehezen határozható meg kísérleti úton.
• A korábban használt referenciaérték ${\chi }_F=4,00$ és ${\chi }_H=0,00$ volt.
• A $\sqrt{D_{AA}{D}_{BB}}$ mértani közép helyett korábban a $\frac{D_{AA}+D_{BB}}{2}$ számtani közepet is használták.
• Végül a szakirodalomban a különböző értékek találhatók arányossági tényezőként.