Nehézmetán

Sablon:Részben nincs forrás Sablon:Chembox A metán egy szén- és négy hidrogénatomból áll. A nehézmetán ugyanezen elemek atomjaiból áll, de a hidrogénatomok mindegyike deutériumatom. A nehézmetán és a metán olvadás- és forráspontja egy-két fokkal térnek el. A nehézmetán színtelen, szagtalan, erősen gyúlékony gáz. Égése után szén-dioxid és nehézvíz keletkezik. A nehézmetán a természetben kis mennyiségben fordul elő. Fizikai és kémiai tulajdonságai a metánhoz hasonlóak.

Olvadáspontja Sablon:Adat, a metánénál mintegy 1%-kal alacsonyabb, míg forráspontja legalább Sablon:Adat.

A halogénezett szénhidrogének hatása vizsgálatában mind a $12\mathrm{C}{\phantom{A}}_{\phantom{}}^{\phantom{2}}{\phantom{A}}_{\phantom{2}}^{\phantom{2}2}\mathrm{H}{\phantom{A}}_4$, mind a $13\mathrm{C}{\phantom{A}}_{\phantom{}}^{\phantom{2}}{\phantom{A}}_{\phantom{2}}^{\phantom{2}2}\mathrm{H}{\phantom{A}}_4$ hosszútávú nyomjelző volt az NOAA egyik 1981-es kutatásában.

Előfordulás

A nehézmetán előfordulási aránya a metánizotopológok közt 5,82Sablon:E%.

Tulajdonságok

A $\mathrm{C}{\phantom{A}}_{\phantom{}}^{\phantom{1}}{\phantom{A}}_{\phantom{2}}^{\phantom{2}1}\mathrm{H}{\phantom{A}}_4$-nal szemben a $\mathrm{C}{\phantom{A}}_{\phantom{}}^{\phantom{2}}{\phantom{A}}_{\phantom{2}}^{\phantom{2}2}\mathrm{H}{\phantom{A}}_4$ tapadási és kondenzációs aránya nagyobb. Ez felhasználható deutériumsűrítésre, továbbá ez alapján megismerhető lehet a gázkondenzáció nem egyensúlyi körülmények közt, például a légi közlekedésben alacsony hőmérsékletű környezetekben, és megmagyarázhatja a naprendszeri bolygók nagyobb deutériummennyiségét és a csillagközi jégporfelszíni folyamatokat is.

A metán és a nehézmetán izotópkülönbsége okozhatja a C–H és C–Sablon:Chem kötések hosszbeli és polarizálhatóságbeli különbségét.