Monotektikum
Sablon:Nincs forrás Sablon:Nincs bevezető A kétkomponensű (binér) rendszerekben a Gibbs-féle fázistörvény értelmében az egymással egyensúlyban lévő fázisok száma maximálisan 3 lehet, ha csak kondenzált – tehát folyadék és/vagy szilárd halmazállapotú – fázisok alkotják a rendszert. A monotektikus fázisátalakulás egyike az ilyen háromfázisú folyamatnak, amely izoterm körülmények között játszódik le.
Egyes folyadékok – nagyobb hőmérsékleten olvadékok – bizonyos hőmérséklet alatt csak korlátozottan elegyednek. Ilyen kétkomponensű heterogén rendszerekben fordul elő, hogy az egyik folyadékból szilárd oldat kristályosodik.
A kétkomponensű rendszerben végbemenő monotektikus folyamatban – hőelvonás közben – az L1, A-ban dúsabb olvadékból a monotektikus hőmérsékleten A-ban dúsabb összetételű α szilárd oldat kristályosodik ki, a visszamaradó L2 olvadék pedig B komponensben dúsabbá válik.
Az ábra jelöléseit figyelembe véve a fázisátalakulás az alábbi egyenlettel írható le:
ahol
- α az A komponensben dúsabb A-B szilárd oldat jele,
- L1 az A,
- L2 a B komponensben dúsabb A-B olvadék.
A mellékelt fázisdiagram abszcisszáján A és B koncentrációja, például tömegszázalékban az ordinátán pedig a hőmérséklet látható. Az ábra olyan kétkomponensű rendszer fázisdiagramját mutatja, amelyben az A-ban dúsabb olvadékból izoterm folyamatban egy szilárd oldat és egy B-ben dús olvadék képződik. A monotektikus fázisátalakulás reverzibilis folyamat. A monotektikus hőmérsékleten hőközlés hatására a folyamat fordított irányba játszódik le.