Monoamin-oxidáz A

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Protein infobox

A MAOA gén a humán X kromoszóma rövid (p) karjának 11.3 sávján van.

A monoamin-oxidáz A, röviden MAO-A a MAOA gén által kódolt enzim (Sablon:EC).[1][2] E gén egyike az aminokat, például dopamint, noradrenalint és szerotonint oxidatívan deamináló mitokondriális enzimeket kódoló két szomszédos géncsaládtagnak. E gén egyik mutációja Brunner-szindrómát okoz. Számos más pszichiátriai betegséggel, például antiszociális viselkedéssel is összefüggésbe hozták. Alternatív splicinggal keletkező, több izoformát kódoló változatokat is megfigyeltek.[3]

Szerkezetek

Gén

A monoamin-oxidáz A, röviden MAO-A a MAOA gén által kódolt enzim.[1][2] Promotere az Sp1, a GATA2 és a TBP állandósult kötőhelyeit tartalmazza.[4] E gén egy hasonló gén, az X kromoszóma másik szálán lévő MAOB szomszédja.[5]

Emberben 30 bázisos különböző számú alkalommal ismétlődő szekvencia van a MAO-A promoterében. Ennek vannak 2R (2 ismétlődés), 2,5R, 3R, 3,5R, 4R és 5R változatai, a 3R és 4R a leggyakoribbak. A promoter különböző változatai egy amerikai minta különböző etnikai csoportjaiban különböző gyakorisággal találhatók meg.[6]

A MAOA gén expressziójának metilációval való epigenetikai módosítása fontos lehet nőkben.[7] Egy 2010-es tanulmány a férfiakban nagyon alacsony, a nőkhöz képest kevéssé változó arányú, de jobban öröklődő MAOA-metilációt talált.[8]

Fehérje

A MAO-A és a MAO-B aminosav-szekvenciája 70%-ban azonos.[9] Így szerkezetük is hasonlít. A MAO-A és a MAO-B flavin-adenin-dinukleotid-kötő N-terminális doménből, egy központi aminszubsztrátkötő doménnől és egy külső mitokondriális membránba ágyazott C-terminális α-hélixből áll.[9][10] A MAO-A szubsztrátkötő ürege kicsit nagyobb a MAO-B-énél, ez okozhatja a katalitikus aktivitás kis eltérését, melyet kvantitatív szerkezet-aktivitás kapcsolati kísérlet is kimutatott.[11] Mindkét enzim viszonylag nagy, 60 kDa-os és feltehetően élő sejtekben dimerként működnek.[10]

Funkció

A monoamin-oxidáz A az elsődleges arilalkil-aminok, például neurotranszmitterek oxigéndependens oxidációját katalizálja. Ez ezek lebontásának első lépése. A termékek amegfelelő aldehid, hidrogén-peroxid és ammónia:

RCHA2NHA2+OA2+HA2ORCHO+HA2OA2+NHA3

E reakció feltehetően 3 lépésben történik. Először az amin a megfelelő iminné oxidálódik, a FAD redukálódik Sablon:Chem-re. Ezután az oxigén felveszi a Sablon:Chem két hidrogénjét, Sablon:Chem-ot adva és visszaadva a FAD-ot. Végül az imin hidrolizál, ammóniát és az aldehidet adva.[11][12]

A MAO-B-nél nagyobb a MAO-A specificitása a szerotoninra és a noradrenalinra, a dopaminra és a tiraminra hasonló affinitásúak.[13]

A MAO-A a normál agyműködés fontos szabályzója. A központi idegrendszerben legnagyobb mértékben az agytörzs, a hipotalamusz, az amigdala, a habenula és a nucleus accumbens, a legkisebb mértékben a talamusz, a gerincvelő, az agyalapi mirigy és a kisagy expresszálja.[13] Expresszióját az Sp1, a GATA2 és a TBP cAMP-dependensen szabályozza.[4][13] A MAO-A-t kifejezik szívizomsejtek a stresszre válaszolva.[4]

Klinikai jelentősége

Rák

A MAO-A amin-oxidáz, mely befolyásolja a karcinogenezist. A klorgilin megakadályozza a melanómasejtek apoptózisát in vitro.[14] A kolangiokarcinóma megakadályozza a MAO-A-expressziót, és a nagyobb MAO-A-expressziójú betegekben kevesebb áttét alakult ki, és jobb volt az előrejelzés és a túlélési arány.[15]

Szív- és érrendszeri betegségek

A MAOA-aktivitás az ischaemiás reperfúzió utáni szívsérüléshez és apoptózishoz kapcsolódik.[4]

Viselkedési és neurológiai rendellenességek

Kapcsolat van az alacsony aktivitású MAOA gén és az autizmus közt.[16] A MAOA gén mutációja monoamin-oxidáz-hiányt (Brunner-szindróma) okoz.[3] A MAO-A-hoz kapcsolódó további betegségek az Alzheimer-kór, az agresszió, a pánikzavar, a bipoláris zavar, a major depresszív zavar és a figyelemhiányos hiperaktivitás-szindróma.[4] Az önszabályozást „plaszticitásallélek” szabályozhatják, ahová a 2R és a 3R is tartoznak, ahol „minél több plaszticitásallél volt a férfiakban (de nem a nőkben), annál jobban, illetve kevésbé szabályozták magukat támogató, illetve nem támogató nevelésben”.[17]

Depresszió

Az agyban pozitronemissziós tomográfia révén mért MAO-A-szintek a major depresszív zavarban lévő betegek esetén átlagosan 34%-kal nagyobbak.[18] A magas aktivitású MAOA-változatok és a depresszió közti genetikaikapcsolat-vizsgálatok eredménye vegyes: egyes tanulmányok a magas aktivitású MAOA-t nőkben a depresszióval,[19] férfiakban a depressziós öngyilkossággal,[20] a depresszióval és az alvászavarral,[21] illetve mindkét nemben a major depresszióval.[22]

Más tanulmányok nem találtak összefüggést a magas aktivitású MAOA-változatok és a depresszió közt.[23][24] A major depressziós betegek közt a legmagasabb aktivitású enzimváltozatot kódoló MAOA G/T polimorfizmussal rendelkezők jelentősen alacsonyabb mértékű placeboválaszt mutattak, minta a más genotípusúak.[25]

Antiszociális viselkedés

Emberben a 2R VNTR és a súlyos bűncselekmények valószínűségének növekedése közt összefüggést találtak. Stresszel, például családi gondokkal, alacsony népszerűséggel vagy rossz iskolai teljesítménnyel együtt MAOA VNTR 2R-allélje az erőszakos bűncselekmények rizikófaktora.[26][27][28][29]

A MAO-A gén 3R változata és az antiszociális viselkedés néhány típusa közt is lehet összefüggés: a magas MAO-A-szinteket okozó génekkel rendelkező rosszul kezelt gyermekek ritkábban lettek antiszociálisak.[30] Az alacsony MAO-A-aktivitás a gyermekkori bántalmazással együtt nagyobb kockázatot jelent a felnőttkori agresszív viselkedésre,[31] és az alacsony aktivitású MAOA-allélű férfiak genetikailag sebezhetőbbek voltak a büntető magatartásra, mely az antiszociális viselkedést előrejelezheti.[32] A magas tesztoszteronszint, a terhesség alatt dohányzó anya, a rossz anyagi körülmények, az iskolaelhagyás és az alacsony IQ összefüggnek az alacsony aktivitású alléllel rendelkező férfiakkal.[33][34] Egy 2014-es metaanalízis szerint a 3R allélnek kis, nem szignifikáns hatása volt az agresszióra és az antiszociális viselkedésre más tényezők hiányában. A metodológiai tényezők miatt ez a szerzők szerint nem támasztja alá a hatást.[35]

A MAO-A gén volt az antiszociális viselkedés első jelölt génje, és „nagy, többgenerációs és hírhedten erőszakos holland rokonság molekuláris genetikai elemzésével” azonosították.[36] Egy finn rabokon végzett kísérlet szerint a MAOA-L (alacsony aktivitású) genotípus, mely alacsony dopaminbontási sebességet okoz, összefügghet a rendkívüli erőszakossággal (legalább 10 elkövetett vagy megkísérelt emberölés vagy testi sértés).[37]

Azonban egy nagy genomszintű összefüggés-tanulmány nem talált a MAOA gén esetén nagy vagy jelentős hatást az agresszióra.[38] Egy másik, az antiszociális személyiségzavaron végzett kutatás se talált a MAOA génnél jelentős hatást.[39] Egy tanulmány, bár egy jelöltgénkeresésből talált hatásokat, nem talált bizonyítékot nagy GWAS-ban.[37] A humán és a patkánygenom tanulmányai, a Mendel-randomizációs tanulmányok és az ok-okozati útvonalelemzések se találtak a MAOA és az agresszió összefüggésére erős bizonyítékot.[40] A megismételhetetlenséget a jelöltgénkutatás ismert hibái okozhatják, mely sok jelentős hamis pozitívot adhat.[41]

Agresszió és a „harcosgén”

A MAOA gén VNTR promoterének alacsony aktivitású változatait „harcosgénnek” is nevezik.[42] Az alacsony aktivitású MAOA-változattal rendelkező, kizárással szembesülő emberek nagyobb mértékű agressziót mutattak ki, mint a magas aktivitású MAO-A-val rendelkezők.[43] Az alacsony aktivitású MAO-A előrejelezheti az agresszív viselkedést erős provokáció esetén: alacsony aktivitású gén esetén valószínűbb volt (70 tagú mintából 75% a 62%-kal szemben) az elégtételi akarat, és a kívánt elégtétel is nagyobb volt, szemben a normál MAOA-változattal, nagy veszteség esetén.[44]

A MAOA gén hatása az agresszióra egyesek szerint erősen túlzó.[45] A MAOA gén hatása még gyermekkori bántalmak esetén is csak csekély.[46] A társított allélekkel rendelkező legtöbb ember nem követett el erőszakos tettet.[47][48]

Jogi következmények

Egy, az Amerikai Egyesült Államokban történt 2009-es bűnügyi tárgyaláson egy, a „harcosgénen” és a bántalmazáson alapuló érvet sikeresen használtak az előre kitervelt gyilkossággal való vád és a halálbüntetés elkerülésére, az elkövetőt azonban 32 év börtönbüntetésre ítélték.[49][50] Egy másik esetben egy embert szándékos emberöléssel vádoltak előre kitervelt helyett, miután egy génteszt az alacsony aktivitású MAOA-változatot mutatta ki nála.[51] A németországi bírók nagyobb valószínűséggel ítélnek vádlottakat gyógykezelésre annak MAOA-L genotípusa esetén.[52]

Epigenetika

A MAOA gén metilációja nőkben összefügg a nikotin- és alkoholfüggőséggel.[53] Egy másik MAOA VNTR promoter, a P2 befolyásolja az epigenetikai metilációt, és szerepe lehet nőkben a gyermekbántalmazás és az antiszociális rendellenesség tünetei kapcsolatában.[54] Egy 34 nem dohányzó férfin végzett tanulmány szerint a gén metilációja befolyásolhatja agyi expresszióját.[55]

Állatkísérletek

A nem működő MAOA gén egerekben nagyobb agressziót okoz,[56][57] és összefüggésbe hozták az emberi agresszió nagyobb mértékével is.[58] Egerekben a nem működő MAOA gén inzertációs mutagenezissel (Tg8) hozható létre.[56] A Tg8 transzgenikus egérfajta, melyben nincs jelen működő MAO-A enzim. Az ilyen egerek a betolakodó egerekkel szemben agresszívabbak voltak.[56][59]

Az ilyen egerek által mutatott agresszió volt például a területi, a predációs és az izolációindukált agresszió.[57] Ez utóbbi alapján a MAO-A-hiány feltehetően a szociális interakciók zavarát is okozhatja.[60] Emberekben és egerekben is igazolták, hogy a MAOA gén 8. exonjának nonszensz mutációja a teljes MAO-A-hiány miatti impulzív agressziót okoz.[56][58]

Kölcsönhatások

Transzkripciós faktorok

Számos transzkripciós faktor kötődik a MAO-A promoteréhez, növelve az expresszióját. Ilyenek például az Sp1 transzkripciós faktor, a GATA2 és a TBP.[4]

Induktorok

A MAO-A-expressziót növelő szintetikus vegyület például a valproinsav (Depakote)[61]

Inhibitorok

A MAO-A-t gátló anyagok például:

Szintetikus vegyületek

Természetes vegyületek

Sablon:Div col end

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

Fordítás

Sablon:Fordítás

Források

További információk

Sablon:Commonskat

  1. 1,0 1,1 Sablon:Cite journal
  2. 2,0 2,1 Sablon:Cite journal
  3. 3,0 3,1 Sablon:Cite web
  4. 4,0 4,1 4,2 4,3 4,4 4,5 Sablon:Cite journal
  5. Sablon:Cite journal
  6. Sablon:Cite journal
  7. Sablon:Cite journal
  8. Sablon:Cite journal
  9. 9,0 9,1 Sablon:Cite book
  10. 10,0 10,1 Sablon:Cite journal
  11. 11,0 11,1 Sablon:Cite journal
  12. Sablon:Cite journal
  13. 13,0 13,1 13,2 Sablon:Cite journal
  14. Sablon:Cite journal
  15. Sablon:Cite journal
  16. Sablon:Cite journal
  17. Sablon:Cite journal
  18. Sablon:Cite journal
  19. Sablon:Cite journal
  20. Sablon:Cite journal
  21. Sablon:Cite journal
  22. Sablon:Cite journal
  23. Sablon:Cite journal
  24. Sablon:Cite journal
  25. Sablon:Cite journal
  26. Sablon:Cite web
  27. Sablon:Cite journal
  28. Sablon:Cite journal
  29. Sablon:Cite journal
  30. Sablon:Cite journal, Sablon:Cite press release
  31. Sablon:Cite journal
  32. Sablon:Cite journal
  33. Sablon:Cite journal
  34. Sablon:Cite journal
  35. Sablon:Cite journal
  36. Sablon:Cite journal
  37. 37,0 37,1 Sablon:Cite journal
  38. Sablon:Cite journal
  39. Sablon:Cite journal
  40. Sablon:Cite journal
  41. Sablon:Cite journal
  42. Sablon:Cite news
  43. Sablon:Cite journal
  44. Sablon:Cite journal
  45. Sablon:Cite web
  46. Sablon:Cite web
  47. Sablon:Cite web
  48. Sablon:Cite web
  49. Sablon:Cite web
  50. Sablon:Cite news
  51. Sablon:Cite journal
  52. Sablon:Cite journal
  53. Sablon:Cite journal
  54. Sablon:Cite journal
  55. Sablon:Cite journal
  56. 56,0 56,1 56,2 56,3 Sablon:Cite journal
  57. 57,0 57,1 Sablon:Cite journal
  58. 58,0 58,1 Sablon:Cite journal
  59. Sablon:Cite journal
  60. Sablon:Cite journal
  61. Sablon:Cite journal
  62. Sablon:Cite journal
  63. Sablon:Cite journal