Magnézium-hidrid
Sablon:Chembox A magnézium-hidrid szervetlen vegyület, képlete Sablon:Chem. 7,66 tömegszázalék hidrogént tartalmazó lehetséges hidrogéntároló közeg.[1]
Előállítás
1951-ben számoltak be elemeiből való előállításáról magnézium közvetlen hidrogénezéséről 20 MPa nyomáson 500 °C hőmérsékleten [[magnézium-jodid|Sablon:Chem]] katalizátorral:[2]
Gömbmalmokban alacsonyabb hőmérsékleten magnézium nanokristályokból és hidrogénből való előállítását vizsgálták.[3] Egyéb előállítási módjai:
- magnézium-antracén hidrogénezése enyhe körülmények közt:[4]
- dietil-magnézium reakciója lítium-alumínium-hidriddel[5]
- Sablon:Chem-komplex, például Sablon:Chem·THF reakciója fenilszilánnal és dibutil-magnéziummal éterben vagy szénhidrogénben THF vagy TMEDA ligandum jelenlétében.[6]
Szerkezet
A standard hőmérsékleten stabil α-Sablon:Chem rutilrácsú.[7] Legalább 4 magas nyomású forma van, ezek a γ-Sablon:Chem α-Sablon:Chem-ráccsal,[8] a köbös β-Sablon:Chem Pa-3 tércsoporttal,[9] az ortorombos HP1 Pbc21 és az ortorombos HP2 Pnma tércsoporttal.[10] Ezenkívül ismert nem sztöchiometriai Sablon:Chem is, de ez feltehetően csak kis részecskék esetén létezhet[11] (a nagyobb kristályok gyakorlatilag sztöchiometriaiak, mivel kevés H-hiány szerepelhet bennük).[12]
A rutilrácsos formában a kötések egyesek szerint részben kovalensek,[13] szinkrotronos röntgendiffrakciós töltéssűrűség-elemzés szerint a magnézium teljesen ionizált és gömbölyű, a hidrogén nyújtott.[14] Vibrációs spektrum alapján azonosított magnézium-hidrideket (MgH, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem, Sablon:Chem és Sablon:Chem) találtak mátrixizolált mintákban 10 K alatt, melyek magnézium lézeres leválasztásával keletkeznek hidrogén jelenlétében.[15] A Sablon:Chem-molekula a dimer alumínium-hidridhez (Sablon:Chem) hasonló hídszerkezettel rendelkezik.[15]
Reakciók
Könnyen reagál vízzel, hidrogént adva:
287 °C-on 0,1 MPa nyomáson Sablon:Chem-re és Mg-ra bomlik.[16] A magas hőmérséklet a Sablon:Chem reverzibilis hidrogéntárolókénti használatát korlátozhatja:[17]
Jegyzetek
Fordítás
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z)Michalczyknevű lábjegyzeteknek - ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cotton&Wilkinson6th
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ 15,0 15,1 Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite book
- ↑ Sablon:Cite journal