Mágneses dipólus-dipólus kölcsönhatás

A mágneses dipólus–dipólus kölcsönhatás, ahogy a neve is sugallja, két mágneses dipólus közötti kölcsönhatást ír le, vagy egyszerűbben fogalmazva, két mágnes között fellépő erőt. A rendszer Hamilton-függvénye a következő:

$𝐇=-\frac{{\mu }_0}{4\pi r_{jk}^3}(3({𝐦}_j\cdot {𝐞}_{jk})({𝐦}_k\cdot {𝐞}_{jk})-{𝐦}_j\cdot {𝐦}_k)$

ahol e_jk a két dipólus középpontját összekötő szakasszal párhuzamos egységvektor. Az r_jk pedig a távolság a két dipólus között.

Két kölcsönható atommag spinjére pedig a következőt irhatjuk:

$𝐇=-\frac{{\mu }_0}{4\pi }\frac{{\gamma }_j{\gamma }_k}{r_{jk}^3}(3({𝐈}_j\cdot {𝐞}_{jk})({𝐈}_k\cdot {𝐞}_{jk})-{𝐈}_j\cdot {𝐈}_k)$

ahol ${\gamma }_j$, ${\gamma }_k$ giromágneses faktorok, és r_jk a két spin közötti távolság.

Dipólus csatolás és NMR spektroszkópia

A dipólus–dipólus kölcsönhatás hasznos molekulaszerkezetek vizsgálatánál. Ennek a kölcsönhatásnak a mérésével megkaphatjuk az atommagok közötti távolságot, így megkaphatjuk a molekula mértani alakját is.

Források

• Malcolm H. Levitt , Spin Dynamics: Basics of Nuclear Magnetic Resonance. Sablon:ISBN.