Lítium-klorid
A Lítium-klorid egy lítium és klór alkotta vegyület, kémiai képlete LiCl. Fehér, vagy színtelen higroszkópos kristályokat alkot. A lítium-klorid tipikus ionvegyület, de a lítiumatom kis mérete miatt olyan tulajdonságokat mutat, amit a többi fém-klorid nem, például különösen jól oldódik poláris oldószerekben (100 ml vízben 20 °C-on 83,05 g oldódik) és higroszkópos tulajdonságú.
Kémiai tulajdonságok
A többi fém-kloriddal ellentétben kristályvizes formában kristályosodik,[1] mono-, tri- és pentahidrátja ismert.[2] Vízmentes lítium-klorid előállítható a kristályvizes sók hevítésével. Az olvadt lítium-klorid a levegő nedvességtartalmával reagálva lítium-hidroxidot és hidrogén-kloridot alkot.[3] Gázállapotban a lítium-klorid planáris gyűrűs molekulákat (di-, tri- és oligomerek) alkot. A lítium-klorid oldatok erősen korrozívak, kezelésükhöz megfelelő anyagok szükségesek. A tömény LiCl-oldat kárt tesz a betonban is.
Előállítása
A lítium-klorid előállítása oldott lítium-hidroxid vagy lítium-karbonát sósavval való reakciójával történik:
Előállítható fém lítium és hidrogén-klorid gáz, vagy klórgáz reakciójával is, de a fém lítium drágasága miatt ezt a reakciót nem használják lítium-klorid előállítására.
Felhasználása
A lítium-kloridot elsősorban lítium előállítására használják, amihez 55% lítium-kloridot és 45% kálium-kloridot tartalmazó elegy olvadékát elektrolizálják 450°-on.[4] Az autóiparban emellett még folyasztószernek használják az alumíniumhoz. Higroszkópos tulajdonsága miatt párátlanításra is használják.[5] Ennek a tulajdonságának köszönhetően felhasználják páratartalom-mérőkben. A só vezetőképessége nagyban függ a víztartalmától, így a vezetés mértékéből meghatározható a levegő pillanatnyi páratartalma.[6] A pirotechnikában a lítium-kloridot a láng sötétvörösre festésére alkalmazzák.
Jegyzetek
Fordítás
Sablon:Csonk-kémia Sablon:Nemzetközi katalógusok Sablon:Portál
- ↑ Holleman, A. F.; Wiberg, E. Inorganic Chemistry Academic Press: San Diego, 2001. Sablon:ISBN.
- ↑ Andreas Hönnerscheid, Jürgen Nuss, Claus Mühle, Martin Jansen "Die Kristallstrukturen der Monohydrate von Lithiumchlorid und Lithiumbromid" Zeitschrift für anorganische und allgemeine Chemie, 2003, volume 629, p. 312-316.Sablon:DOI
- ↑ A.R.Kamali, D.J.Fray,C.Swandt, J Therm Anal Calorim (2011) 104:619–626 DOI 10.1007/s10973-010-1045-9
- ↑ Greenwood, Norman N.; Earnshaw, Alan (1997). Chemistry of the Elements (2nd ed.). Butterworth-Heinemann. p. 73. Sablon:ISBN.
- ↑ Ulrich Wietelmann, Richard J. Bauer "Lithium and Lithium Compounds" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry 2005, Wiley-VCH: Weinheim.
- ↑ Skript Universität Duisburg-Essen (PDF; 268 kB)