Króm(III)-oxid

A króm(III)-oxid (Cr₂O₃) a króm szervetlen vegyülete, oxidja. Zöld színű por, vízben oldhatatlan. Amfoter anyag. Leginkább tömény savakban és lúgokban oldódik. A króm-trioxiddal ellentétben nem mérgező tulajdonságú. Főként katalizátorként, csiszolásra és pigmentként festékek gyártásakor használják.

Kémiai tulajdonságai

A hidrogén a króm(III)-oxidot magas hőmérsékleten és nagy nyomáson krómmá redukálja. Magasabb hőmérsékleten reakcióba lép klórral, ekkor klorid keletkezik. Ha szén, szilícium vagy bór jelenlétében hevítik, redukálódik és fémkróm szabadul fel belőle.

Előállítása

Nátrium-dikromátból állítják elő kénnel hevítve. A króm(III)-oxid mellett nátrium-szulfát is képződik, ezt kilúgozással távolítják el.

$\mathrm{N}{\mathrm{a}}_{\mathrm{2}}\mathrm{C}{\mathrm{r}}_{\mathrm{2}}{\mathrm{O}}_{\mathrm{7}}\mathrm{+}\mathrm{S}\mathrm{\to }\mathrm{C}{\mathrm{r}}_{\mathrm{2}}{\mathrm{O}}_{\mathrm{3}}\mathrm{+}\mathrm{N}{\mathrm{a}}_{\mathrm{2}}\mathrm{S}{\mathrm{O}}_{\mathrm{4}}$

Króm(III)-oxid keletkezik az ammónium-dikromát hevítésekor is. Mellette nitrogén fejlődik.

$\mathrm{(}\mathrm{N}{\mathrm{H}}_{\mathrm{4}}{\mathrm{)}}_{\mathrm{2}}\mathrm{C}{\mathrm{r}}_{\mathrm{2}}{\mathrm{O}}_{\mathrm{7}}\mathrm{\to }\mathrm{C}{\mathrm{r}}_{\mathrm{2}}{\mathrm{O}}_{\mathrm{3}}\mathrm{+}{\mathrm{N}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{4}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}$

Előfordulása a természetben

Eskolait

A króm(III)-oxid a természetben az eskolait nevű ásványként található meg. Az ásványt Pentti Eelis Eskola finn geológus tiszteletére nevezték el.

Felhasználása

A króm(III)-oxidot katalizátorként alkalmazzák egyes szerves kémiai szintézisekben. Csiszolóanyagként szolgál acél fényezésére. Legfőként viszont pigmentként alkalmazzák festékek, üvegek és zománcok készítésekor.

Források

Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret

Lásd még

• Króm-trioxid