Kettősviszony

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kettősviszony egy egyenes (pontsor) négy pontjára, illetve egy sugársor négy elemének kölcsönös elhelyezkedésére jellemző viszonyszám. A projektív geometria fontos alapfogalma: centrális vetítéskor a távolságok és a szögek változnak, a kettősviszony megmarad (invariáns). Ezt Papposz egyik fontos tétele biztosítja.

Értelmezése

Az A,B,C,D pontnégyes (ABCD) kettősviszonya az (ABC) és (ABD) egyszerű- vagy osztóviszonyok hányadosa (viszonya):

  • (ABCD)=(ABC):(ABD)

A három pont viszonylagos helyzetét jellemző osztóviszonyt szakaszok hányadosa definiálja:

  • (ABC)=ACCB ,
  • (ABD)=ADDB .

A pontnégyes és a sugárnégyes kettősviszonya:

  • (ABCD)=ACCB:ADDB ,

  • (abcd)=sinacsincb:sinadsindb .

A formulákban szereplő szakaszok és szögek irányítottak, előjelesek.

Néhány példa az osztóviszonyra:

(ABF)=3:3=1 (felezőpont),

(ABG)=2:4=0,5 (harmadoló pont, A-hoz közelebbi),

(ABH)=4:2=2 (harmadoló pont, B-hez közelebbi),

(ABM)=(2):8=0,25

(ABN)=8:(2)=4

(ABB)=6:0=+

(AAB)=6:(6)=1

(ABA)=0:6=0

Néhány példa a kettősviszonyra:

(ABFG)=1:0,5=2

(ABGH)=0,5:2=0,25

(ABGN)=0,5:(4)=0,125

(ABFN)=1:(4)=0,25

(ABHN)=2:(4)=0,5

(ABNH)=4:2=2.

Harmonikus négyes

Különös fontosságú az olyan pontnégyes, amelynek kettősviszonya (ABXY)=1. Ez csak úgy lehet, hogy X és Y közül az egyik pont az AB szakaszon, másik azon kívül helyezkedik el, s az osztóviszonyokra pedig teljesül: (ABX)=(ABY).

Papposz tétele

Ha az egy pontra illeszkedö a,b,c,d egyenesek egy, a közös pontjukra nem illeszkedő egyenest rendre az A,B,C,D pontokban metszenek, akkor (ABCD)=(abcd).

A tétel egyszerű következménye, hogy ha két egyenest metsz a sugársor, akkor az egyik egyenesen a metszéspontok kettősviszonya a másik egyeneseken keletkező vetületüknek a kettősviszonyával egyezik: (ABCD)=(ABCD).

Hasonló összefüggés igazolható a közös egyenesre illeszkedő sugársorok négyeseire: (abcd)=(abcd).

Irodalom

  • Hajós György, Bevezetés a geometriába, Tankönyvkiadó, Budapest, 1960.