Kínasav
Sablon:Chembox A kínasav (régiesen kinasav[1]) a növényvilágban meglehetősen elterjedt poliol (négyértékű alkohol).
Előfordulás
A Sablon:Dexter-(−)-kínasavat már több mint 100 éve előállították a kínafa kérgéből a kinin előállításának melléktermékeként. Mind a kinin, mind a kínasav innen kapta a nevét.[2] A kínasav megtalálható még a cukorrépában, réti szénában, egresben, szederben, áfonyában, cikóriában[3] aszaltszilvában.[4] és articsókában.
A kávébabban főleg klorogénsavak formájában fordul elő, melyek a pörkölés hatására kínasavvá bomlanak, és egy részük tovább bomlik difenolokra, melyek fontos szerepet játszanak a kávé aromájában.[5] Klorogénsav laktonok adják a pörkölt kávé kesernyés ízét.[6]
A természetben tanninok poliol-részében fordul elő.[7]
Sablon:Anchor Klorogénsavak
Klorogénsavaknak nevezzük a kínasavnak valamelyik hidroxi-fahéjsavval alkotott észterét. Szűkebb értelemben „a” klorogénsav a kínasav és a kávésav észtere. Megtalálható az articsókában,[8] kávébabban, újborban, csonthéjas gyümölcsök fáinak leveleiben, almában, őszibarackban, sárgarépában, édesburgonyában.[9] FeIII-ionokkal alkotott fenolátkomplexe okozza a burgonya megsötétedését.[10]
Egyéb hidroxi-fahéjsav pl. a ferulasav és a Sablon:Linkiw1.
A cinarin a kínasav kávésavval alkotott diésztere; 1,5-dikaffeil-kínasav. Megtalálható az aranyvesszőben[11] és az articsókában.[8]
Sablon:Linkiw1 (p-kumaril-kínasav) és galluszsavval (Sablon:Linkiw1) alkotott észtere megtalálható a tealevélben.[12] Az ananászban a kínasav dikumarátja található meg.[13]
Kémiai tulajdonságok
Dehidratálása sikimisavat eredményez:
|
|
+ H2O |
Fizikai tulajdonságok
Fehér, savanyú ízű prizmák. Vízben és jégecetben jól oldódik. Optikailag aktív. A Sablon:Dexter-(−)-kínasav olvadáspontja 168–170 °C.
Jegyzetek
Források
- Dr. Otto-Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Műszaki Könyvkiadó, 1983., 2. kötet, 872. oldal. Sablon:ISBN
- 800218 (-)-Kínasav (Merck Millipore)
- D-(-)-Quinic acid (Alfa Aesar)
- Chlorogenic Acid and Its Derivatives in Coffee (Decoded Science)
További információk
- Advances in Genetics (Google könyvek)
Kapcsolódó szócikkek
- ↑ Sablon:Forrásjelzés-Pallas
- ↑ Sem a kínafának, sem a kínasavnak nincs kapcsolata Kínával. A kínasav angol neve quinic acid, míg Kínáé China. A magyar nyelvben véletlenül azonos alakú a két szó, de a németben is megvan ez a hasonlóság: Chinasäure, illetve China. A kínafa Közép- és Dél-Amerikában őshonos, neve inka eredetű.
- ↑ Ferschl Barbara: Különleges zöldségnövények termesztése (cikória, feketegyökér, mángold) Sablon:Wayback
- ↑ Stacewicz-Sapuntzakis M.: Dried plums and their products: composition and health effects--an updated review. (PubMed)
- ↑ Quinic Acid (coffeechemistry.com)
- ↑ Kaiser N, Birkholz D, Colomban S, Navarini L, Engelhardt UH.: A new method for the preparative isolation of chlorogenic acid lactones from coffee and model roasts of 5-caffeoylquinic acid. (PubMed)
- ↑ Zajácz Ágnes: Humán nyál amiláz inhibitorok vizsgálata Sablon:Wayback (Debreceni Egyetem, PhD értekezés)
- ↑ 8,0 8,1 Articsóka Sablon:Wayback (orvosok.hu)
- ↑ Upadhyay R, Mohan Rao LJ.: An outlook on chlorogenic acids-occurrence, chemistry, technology, and biological activities. (PubMed)
- ↑ Dr. Otto-Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Műszaki Könyvkiadó, 1983. 2. kötet, 900–901. oldal. Sablon:ISBN
- ↑ Sablon:Cite web
- ↑ A tealevél kémiája Sablon:Wayback (1000 tea)
- ↑ Dr. Szabó László Gy.: Gyógynövények és élelmiszernövények A-tól Z-ig