Heine-tétel

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Részben nincs forrás A Heine-tétel a matematikai analízisben, mind az intervallumon folytonos függvények elméletében, mind (általánosan a metrikus terek esetén) a kompakt halmazon folytonos függvények szempontjából fontos tétel. Azt mondja ki, hogy korlátos és zárt intervallumon (vagy kompakt halmazon) értelmezett folytonos függvény egyenletesen folytonos.

A tétel

Korlátos, zárt intervallumon értelmezett valós értékű folytonos függvény egyenletesen folytonos.

Bizonyítás

A Bolzano–Weierstrass-tétellel

Legyen f:[a,b] korlátos és zárt intervallumon értelmezett folytonos függvény. Indirekten bizonyítunk. Tegyük fel, hogy f nem egyenletesen folytonos. Ekkor teljesül, hogy létezik olyan ϵ>0, melyre

δ>0x,y[a,b]:|xy|<δ melyekre |f(x)f(y)|ϵ

Rögzítve ilyen ϵ-t és véve egy (δn) pozitív tagokból álló nullához konvergáló sorozatot, tetszőleges n természetes számra a

{(x,y)[a,b]×[a,b]:|xy|<δnés|f(x)f(y)|ϵ}

halmaz nem üres. A kiválasztási axióma alapján ekkor létezik olyan (xn) és (yn) számsorozat, hogy minden n természetes számra

|xnyn|<δnés|f(xn)f(yn)|ϵ.

A Bolzano–Weierstrass-tétel miatt ekkor az (xn) sorozatnak létezik konvergens részsorozata, hiszen a sorozat korlátos, lévén minden eleme az intervallumnak is eleme. Legyen az indexsorozat σ, mellyel (xn)σ konvergens. Hasonlóképpen (yn)σ-nak is van konvergens részsorozata, legyen az ezt meghatározó indexsorozat τ. Ekkor ugyanúgy, ahogy a (xn) és (yn) sorozatok különbség abszolút értéke, úgy a különbsége is nullsorozat, amiből következik, hogy a (xn)στ=:(x'n) és (yn)στ=:(y'n) sorozatok különbsége is nullsorozat, vagyis ugyanaz a határértékük; jelöljük ezt u-val. A határérték, a rendezés és az abszolútérték-függvény tulajdonságaiból következik, hogy

|limf(x'n)limf(y'n)|ϵ,

holott a folytonosságra vonatkozó átviteli elvből az u-hoz konvergáló (x'n) és (y'n) sorozatok képsorozatainak ugyanoda (az f(u) függvényértékhez) kellene konvergálnia.

A Borel–Lebesgue-tétellel

Rögzítsünk egy tetszőleges ϵ>0 számot. ϵ/2-höz minden egyes x[a,b] pont esetén f folytonossága miatt létezik olyan B(x,δx) nyílt környezet, hogy f(B(x,δx))B(f(x),ϵ/2). A (B(x,δx/2))x[a,b] nyílt halmazokból álló halmazrendszer lefedi [a,b]-t, így a Borel–Lebesgue-tétel szerint létezik véges I indexhalmazú S:=(B(x,δx/2))xI részlefedés, mely még mindig lefedi [a,b]-t. Ekkor a

δ:=min\limits xI{δx2}

szám olyan, amilyen tulajdonságút az egyenletes folytonosság megkíván, ugyanis legyen u,v[a,b], hogy |uv|<δ. Ekkor u-hoz létezik olyan xI, hogy uB(x,δx/2), így

|vx||uv|+|ux|<δ+δx2δx

ezért a folytonosság miatt

|f(u)f(v)||f(u)f(x)|+|f(v)f(x)|<ε2+ε2=ε[1]

Általánosítás

Heine tétele tetszőleges metrikus térben is igaz, a következő formában.

TételHeine tétele kompakt metrikus téren értelmezett folytonos függvényre – Ha az f:KN metrikus terek között ható, kompakt halmazon értelmezett függvény folytonos, akkor egyenletesen folytonos.[1]

A bizonyítás ugyanúgy zajlik, mint az egydimenziós esetben.

Egy másik típusú általánosítást kapunk, ha az egyenletes folytonosságot a következőképpen értelmezzük. A metrikus terek között ható f:MN függvény egyenletes folytonos a HM halmazon, ha tetszőleges ϵ pozitív számra létezik δ pozitív szám, hogy minden (x,h)M×H-ra d(x,h)<δ esetén d(f(x),f(h))<ϵ. Ekkor a tétel így szól:

Tétel – Ha az f:MN metrikus terek között ható függvény folytonos, akkor a KM kompakt halmazon egyenletesen folytonos.

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

Sablon:Portál