Háromatomos hidrogén
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
A háromatomos hidrogén egy instabil molekula, képlete Sablon:Chem.
A semleges molekula előállítható kisnyomású gázkisülési csőben.[1]
Az alábbi utakon bomolhat el:
Csak gerjesztett formában létezhet, ilyen állapotok például:[3] 2sA1' 3sA1' 2pA2" 3dE' 3DE" 3dA1' 3pE' 3pA2". A 2p2A2" állapot élettartama 700 nanomásodperc. Ha a molekula energiát adna le, hogy alapállapotba kerüljön, akkor spontán felbomlik, mivel az alapállapot disszociatív. A legkisebb energiájú metastabil állapot, a 2sA1' energiája −3,777 eV-tal kisebb, mint a Sablon:Chem és e− állapot energiatartalma, de így is mintegy 1 pikomásodperc alatt elbomlik.[3]
Az egyik első munka Wendt és Landauer-é volt 1920-ban, ők az anyagot – az ózon neve után – hizónnak nevezték.[4]
Fordítás
Hivatkozások
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Helm H. et al.: of Bound States to Continuum States in Neutral Triatomic Hydrogen. in: Dissociative Recombination, ed. S. Guberman, Kluwer Academic, Plenum Publishers, USA, 275-288 (2003) Sablon:ISBN
- ↑ 3,0 3,1 Sablon:Cite web
- ↑ Gerald L. Wendt , Robert S. Landauer, J. Am. Chem. Soc., 1920, 42 (5), pp 930–946