Gnómon

Ekvatoriális (egyenlítői) napóra

A legősibb napóra a gnómon, ami egy árnyékvető pálca, illetve egy függőleges tengelyű bot, vessző vagy obeliszk, amely árnyékát egy vízszintes felületre veti, a gnomón árnyéka a Nap delelésekor északra (vagy majdnem északra) mutat A napórának a síkja az adott földrajzi helyen a földgömb érintősíkjával párhuzamos sík, ami meghatározza a gnómon által bezárt szöget

Sablon:Más A gnómon (gnomon, gnómón), avagy árnyékvető pálca az egyik legősibb és legegyszerűbb csillagászati mérőműszer: egy vízszintes alapon álló függőleges pálca. A Nap magassági szögét a pálca árnyékának hosszából számíthatjuk ki.

Korlátozottan napóraként is használható. A földrajzi szélesség és a Nap égi koordinátáinak közelítő meghatározására is alkalmas.

Brahmagupta középkori indiai matematikus módszere alapján durva közelítéssel megállapítható a gnómon árnyékának hossza alapján a napfelkelte óta eltelt idő, illetve a napnyugtáig hátralévő idő.

$t=\frac{d}{2(\frac{s}{g}+1)}$

ahol

$t:$ az eltelt idő

$d:$ az időkülönbség a napfelkelte és a naplemente között

$s:$ az árnyék hossza

$g:$ a gnomón hossza

Története

A kínai [[Taosze|Sablon:Kínai]] régészeti lelőhelyen i.e. 2300-ból származó gnómont találtak.

Az ókori Hellászban állítólag Anaximandrosz vezette be használatát. Egyes beszámolók szerint ő maga állított fel egyet Spártában.

További információk

• Sundial links Sablon:Wayback, dewsworld.com