Gödel teljességi tétele

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Nincs forrás Gödel teljességi tétele a matematikai logika fontos tétele, azt mondja ki, hogy ha egy elsőrendű elméletben egy tetszőleges mondat minden modellben igaz, akkor bizonyítható is.

Az igazság tétel

A tétel szerint, ha egy L elsőrendű nyelvben megadott T elméletnek (zárt formulák halmazának) van modellje, akkor konzisztens (ellentmondásmentes). Ez nyilvánvaló, hiszen a modellben minden T-ből levezethető állításnak igaznak kell lennie, márpedig a modellen nem teljesülhet egyszerre egy zárt formula és tagadása.

A teljességi tétel

A teljességi tétel az igazság tétel megfordítása:

Ha egy L elsőrendű nyelvben megadott T elmélet konzisztens, akkor van modellje.

A teljességi tétel másik alakja

Ha egy L elsőrendű nyelvben T elmélet és φ zárt formula, amire teljesül Tφ, azaz igaz T minden modelljében, akkor Tφ is teljesül, azaz φ levezethető T-ből.

Ez az állítás ekvivalens a teljességi tétel fenti alakjával. Ennek az állításnak egy interpretációja a szócikk elején levő állítás.

Példák

A fenti állítás szerint, ha például (csoportelméleti eszközökkel) belátjuk, hogy ha egy csoportban minden elem rendje 1 vagy 2, akkor a csoport kommutatív, akkor ez le is vezethető a csoportaxiómákból. Hasonlóan, ha belátjuk, hogy a halmazelmélet ZFC axiómarendszerének minden modelljében igaz egy állítás, akkor az az állítás bizonyítható ZFC-ből. Ez nem csak elképzelt lehetőség: a Baumgartner–Hajnal-tétel első bizonyítása úgy született, hogy a szerzők a Martin-axióma segítségével belátták, hogy az állítás igaz ZFC minden modelljében.

A teljességi tétel bizonyítása

Az alábbiakban a Henkin-konstansos bizonyítás vázlatát adjuk. Először feltesszük, hogy a nyelv megszámlálható. Bővítsük ki a nyelvet megszámlálható sok új konstansjellel: c0,c1,. Soroljuk fel a kibővített nyelv zárt formuláit, mint φ0,φ1,. Soroljuk fel a kibővített nyelv kvantorral kezdődő formuláit is: (x)ψ0(x),. Elkészítjük konzisztens elméletek növő T0T1T2 láncát a következőképpen: legyen T0=T. Ha a konzisztens T2n adott, legyen T2n+1=T2n{φn} vagy T2n+1=T2n{¬φn} aszerint, hogy az első konzisztens-e vagy sem. Ha a konzisztens T2n+1 adott, legyen T2n+2=T2n+1{xψn(x)ψn(ci)} ahol ci egy olyan konstansjel, ami nem fordul el a ψn formulában. T2n+2 még mindig konzisztens. T*=T0T1 mint konzisztens elméletek egyesítése, konzisztens és mivel minden zárt formulát vagy tagadását tartalmazza, teljes. Definiáljuk a relációt a konstansjeleken a következőképpen: cicj, ha [ci=cj]T*. Ez ekvivalencia-reláció, jelölje ci ekvivalenciaosztályát [ci]. Ekkor az ekvivalenciaosztályokra struktúrát építhetünk: ha R k-változós relációjel, R([ci1],,[cik]), ha R(ci1,,cik)T*, hasonlóan a konstansjelekre és a függvényjelekre. Ekkor ez a struktúra modellje T-nek.

Ha a nyelv megszámlálhatónál nagyobb, hasonlóan járunk el, csak elméleteknek nem megszámlálható hosszú, hanem κ hosszú növő láncát készítjük el, ahol κ a nyelv számossága. Limesz lépésekben mindig a korábbi elméletek egyesítését kell venni. Ez még mindig konzisztens marad, mert minden bizonyítás véges lévén konzisztens elméletek növő transzfinit láncának egyesítése is konzisztens.

Következményei

A fenti bizonyítás nemcsak modellt, de megszámlálható modellt ad (|L| számosságút, ha az L nyelv megszámlálhatónál nagyobb). Ezért a bizonyítás adja a Löwenheim–Skolem–Tarski-tételt is, továbbá Gödel kompaktsági tételét is.

A tétel használja a kiválasztási axiómát. Annak gyengébb változatával, az ultrafilterek létezéséről szóló állítással ekvivalens.

Története

A tételt először Gödel igazolta doktori disszertációjában.

Sablon:Portál