Fibonacci-polinomok

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Nincs forrás Sablon:Nincs bevezető

Az (1. számú) Fibonacci-polinomok definíciója (amely a kiszámítási módjukat is megadja) a következő:

(C és n természetes számok, lásd https://oeis.org/A011973 ):

f1(C,0)=0

f1(C,1)=1

f1(C,n+1)=Cf1(C,n)+f1(C,n1).

Ha (n) értéke 1-től 13-ig változik, az alábbi táblázatot kapjuk:

(n=1) (1)

(n=2) (C)

(n=3) (C2+1)

(n=4) (C3+2C)

(n=5) (C4+3C2+1)

(n=6) (C5+4C3+3C)

(n=7) (C6+5C4+6C2+1)

(n=8) (C7+6C5+10C3+4C)

(n=9) (C8+7C6+15C4+10C2+1)

(n=10) (C9+8C7+21C5+20C3+5C)

(n=11) (C10+9C8+28C6+35C4+15C2+1)

(n=12) (C11+10C9+36C7+56C5+35C3+6C)

(n=13) (C12+11C10+45C8+84C6+70C4+21C2+1)

Az (1. számú) Fibonacci-polinomok (páratlan n-ek esetében)

megkaphatók a következő formulával is:

f1(C,n)=k=0n12(n1kk)Cn12k

Az alábbi függvény (a Binet-formula általánosítása) is azonos eredményre vezet

(ez a Fibonacci-polinomok kiszámításának legbonyolultabb módja):

f1(C,n)=(C+C2+42)n(CC2+42)nC2+4

A (2. számú) Fibonacci-polinomok

A Fibonacci-polinomoknak létezik egy másik "családja" is.

Ez abban különbözik, hogy a műveletek során nem az utolsó,

hanem az utolsó előtti polinomot kell szorozni a "D" konstanssal.

f2(D,0)=0

f2(D,1)=1

f2(D,n+1)=f2(D,n)+Df2(D,n1)

(n=1) (1)

(n=2) (1)

(n=3) (1+D)

(n=4) (1+2D)

(n=5) (1+3D+D2)

(n=6) (1+4D+3D2)

(n=7) (1+5D+6D2+D3)

(n=8) (1+6D+10D2+4D3)

(n=9) (1+7D+15D2+10D3+D4)

(n=10) (1+8D+21D2+20D3+5D4)

(n=11) (1+9D+28D2+35D3+15D4+D5)

(n=12) (1+10D+36D2+56D3+35D4+6D5)

(n=13) (1+11D+45D2+84D3+70D4+21D5+D6)

Zárt formula:

f2(D,n)=k=0n12(n1kk)Dk

Általános alak:

f2(D,n)=(1+1+4D2)n(11+4D2)n1+4D

(Megjegyzés)

Legfőbb különbség a két polinom-család között az, hogy az 1. Fibonacci-polinomok "hiányosak"

(vagy csupa páros, vagy csupa páratlan kitevőjű hatványt tartalmaznak).

(Megjegyzés Nr 2.)

Mindkét polinom-családban közös, hogy ha az együtthatókat összeadjuk,

akkor Fibonacci-számokat kapunk, például:

ha (n=11) (1+9+28+35+15+1)=89

vagy (n=13) (1+11+45+84+70+21+1)=233.

(Megjegyzés Nr 3.)

A rekurzió miatt, ha (n) értéke osztható (d)-vel, akkor f1(C,n) osztható f1(C,d)-vel, illetve

f2(D,n) osztható f2(D,d)-vel (akár konkrét számokról, akár polinomokról van szó).

(Megjegyzés Nr 4.)

Mindkét esetben, ha (n) értéke prímszám, akkor a hozzá tartozó polinom irreducibilis (a természetes

számok teste felett), ha (n) értéke összetett szám, akkor a hozzá tartozó polinom reducibilis.

(Megjegyzés Nr 5.)

Az (1. számú) Fibonacci-polinomok általános alakjában szereplő C+C2+42 kifejezés

megkapható, mint az x2Cx1=0 (másodfokú) egyenlet nagyobbik (pozitív) gyöke is,

továbbá ez a gyök egy állandó számokból álló ("homogén") lánctört határértéke is egyben:

x1=C+C2+42=[C;C,C,C,C,C,C,C,]=C+1C+1C+.

ARANY, EZÜST ÉS FÉM-SZÁMOKAT ELŐÁLLÍTÓ POLINOMOK

A fent ismertetett két módszert kombinálni is lehet,

(amikor a C-vel és a D-vel való szorzást egy ütemben hajtjuk végre):

f3(C,D,0)=0

f3(C,D,1)=1

f3(C,D,n+1)=Cf3(C,D,n)+Df3(C,D,n1)

Polinomjaink (ha (n) értéke 1-től 13-ig változik) a következők:

(n=1) (1)

(n=2) (C)

(n=3) (C2+D)

(n=4) (C3+2CD)  

(n=5) (C4+3C2D+D2)

(n=6) (C5+4C3D+3CD2)

(n=7) (C6+5C4D+6C2D2+D3)

(n=8) (C7+6C5D+10C3D2+4CD3)

(n=9) (C8+7C6D+15C4D2+10C2D3+D4)

(n=10) (C9+8C7D+21C5D2+20C3D3+5CD4)

(n=11) (C10+9C8D+28C6D2+35C4D3+15C2D4+D5)

(n=12) (C11+10C9D+36C7D2+56C5D3+35C3D4+6CD5)

(n=13) (C12+11C10D+45C8D2+84C6D3+70C4D4+21C2D5+D6)

Vegyük az alábbi (másodfokú) egyenlet két gyökét

(ahol (C) természetes szám, (D) egész-szám):

x2CxD=0

x1=C+C2+4D2

x2=CC2+4D2

Ezzel a két gyökkel (a Fibonacci-számokat generáló függvény mintájára)

megkonstruálhatunk egy (három-változós) függvényt:

f3(C,D,n)=(x1)n(x2)nx1x2, azaz

f3(C,D,n)=(C+C2+4D2)n(CC2+4D2)nC2+4D


Ez a függvény (a hozzá tartozó polinomokkal együtt) "univerzális", mert

(I.) (C=1) és (D=1) esetén a "Fibonacci-számokat" állítja elő,

(II.) (D=1) és (C=2,3,4) esetén a "METAL-számokat" (ezüst, bronz, vörösréz) állítja elő,

http://villemin.gerard.free.fr/Wwwgvmm/Iteration/FiboGene.htm

(III.)

(C=6) és (D=1) esetében azokat a számokat, melyeknek a "négyzete háromszögszám", az

M2=N(N+1)/2  (Diofantoszi) egyenlet egész (M) megoldásait:

(M = 1, 6, 35, 204, 1189, 6930, 40391, 235416, 1372105, 7997214, 46611179, 271669860,

1583407981, 9228778026, 53789260175, 313506783024, 1827251437969, 10650001844790,

62072759630771, 361786555939836, 2108646576008245, 12290092900109634, 71631910824649559 ...).

(IV.)

(D=1) és (n=3) esetében a (C2+1) formulát kapjuk, ami (C=2,4,16,256) esetében

a Fermat-féle prímszámokat állítja elő (5,17,257,65537),

(V.)

(C=3) és (D=2) esetében pedig Mersenne-számokat kapunk, képletük: (Mn=2n1).

Bármilyen meglepő, ebből az következik, hogy a "Mersenne-számok" is rekurzívak:

M0=0

M1=1

Mn+1=3Mn2Mn1