Függvénysorozatok konvergenciája

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A valós analízisben függvénysorozaton olyan sorozatot értünk, melynek minden eleme egy valós függvény. A számsorozatokhoz hasonlóan értelmezhető függvénysorozatok konvergenciája is. Ennek két főbb változatát különböztetjük meg: a pontonkénti, illetve az egyenletes konvergenciát.

Pontonkénti konvergencia

Legyen az fn:X egy X halmazon értelmezett függvénysorozat. Azt mondjuk, hogy fn pontonként konvergál az f:X függvényhez, ha minden rögzített xX számra

limnfn(x)=f(x).

Jelölése: limfn=f

Tehát az értelmezési tartomány minden x pontjához definiálunk egy olyan számsorozatot, melynek n. eleme éppen az az érték, amit fn az x-hez rendel. Ha az összes ilyen sorozat konvergens lesz, akkor ezek határértéke kijelöli f-nek a különböző x-ekhez rendelt értékeit. Ekkor azt mondjuk, hogy fn pontonként konvergens, és limesze az f függvény.

A pontonkénti konvergencia (az egyenletes konvergenciával ellentétben) kivezet a folytonos függvények köréből, azaz még csupa folytonos függvényből álló fn függvénysorozat esetén sem biztos, hogy azok limesze is folytonos lesz.

Példa

Legyen fn:[0,1],fn(x)=xn. Az xn függvény folytonos a pozitív egész n-ekre, ezért fn elemei is azok. Mivel xn a 0-hoz tart 0x<1 esetén és 1-hez x=1 esetén, ezért

limnfn(x)={0,ha 0x<11,ha x=1.

Ez a függvény nyilván nem folytonos az 1 pontban.

Egyenletes konvergencia

Azt mondjuk, hogy egy fn:X függvénysorozat egyenletesen konvergál az f:X függvényhez az X halmazon, ha minden ε>0 számhoz létezik olyan n0 küszöbindex, hogy tetszőleges nn0 esetén minden xX-re teljesül, hogy

|f(x)fn(x)|<ε.

Jelölése: fn f

Az egyenletes konvergencia már zárt a folytonos függvények halmazára nézve, azaz folytonos függvények limesze is folytonos.

Ha egy egy függvénysorozat egyenletesen tart f-hez, akkor pontonként is. Ez fordítva nem feltétlenül igaz. A különbség lényege, hogy adott ε mellett az egyenletes konvergencia esetén minden x-hez egy közös, míg a pontonkénti konvergencia esetben x-enként különböző küszöbindex található.

Források

  • Dancs István: Analízis I.