Elektrid

Az elektrid ionos vegyület, ahol az anion elektron.[1] Az alkálifémek ammóniás oldatai elektridek.[2] Például a nátrium esetén e kék oldatok Sablon:Chem ionokból és szolvatált elektronokból állnak.
A Sablon:Chem oktaéderes komplex.
Szilárd sók
Komplexképző anyag, például koronaéter vagy [2.2.2]kriptand Sablon:Chem-oldathoz adása Sablon:Chem-et vagy Sablon:Chem-et ad. Ezen oldatok hevítése kékesfekete paramágneses szilárd anyagot ad.
A legtöbb szilárd elektrid 240 K felett bomlik, de a aSablon:Chem standard hőmérsékleten stabil.[3] E sókban az elektron a kationok közt delokalizált. Az elektridek paramágneses Mott-szigetelők. Egyes ilyen vegyületeket elemeztek is.[4]
A Sablon:Chem és a Sablon:Chem is elektridek.[5] Ezekhez hasonlóan a [[cérium-dijodid|Sablon:Chem]], a Sablon:Chem, a Sablon:Chem és a Sablon:Chem is elektridek háromszoros pozitív töltésű fémionnal.[6][7]
Reakciók
Az elektridoldatok erős redukálószerek, ezt a Birch-redukcióban használják fel. E kék oldatok bepárlása Na-tükröt ad. Bepárlás nélkül ezen oldatok lassan színtelenné válnak, mivel az elektronok redukálják az ammóniát:
Ezt bizonyos fémek katalizálják.[8] A Sablon:Chem köztitermék.
Nagy nyomású elemek
Elvi bizonyítékok szerint a kálium, a nátrium és a lítium magas nyomáson szigetelő. Itt az izolált elektronokat a hatékony csomagolás stabilizálja, csökkentve az entalpiát. Az elektridet az elektronlokalizációs függvény maximuma azonosítja, mely az elektridet a nyomás okozta fémesedéstől megkülönbözteti. Az elektridek általában félvezetők vagy alacsony vezetőképességűek,[9][10][11] gyakran komplex optikai válasszal.[12] Egy nátriumvegyületet, a dinátrium-helidet 113 GPa-on állítottak elő.[13]
Rétegelt elektridek (elektrének)
A rétegelt elektridek, más néven elektrének egyrétegű anyagok váltakozó atomi vastagságú elektron- és atomrétegekből.[14][15] Ezek első példája a Sablon:Chem volt, ahol a két kalciumion töltése (+4) mellett egy nitridion töltése (-3) van az ionrétegben, valamint egy elektroné (-1) az elektronrétegben.[14]
Jegyzetek
Fordítás
Források
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite book
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal.
- ↑ Sablon:Cite book
- ↑ Sablon:Greenwood&Earnshaw2nd
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite book
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ 14,0 14,1 Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal