Dini-derivált

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Nincs forrás A matematika tudományában, közelebbről a matematikai analízisben, az alsó és felső Dini-derivált a derivált fogalmának kiterjesztése nem feltétlenül differenciálható, de az analízis szempontjából értelmezhető tulajdonságú, például folytonos vagy Lipschitz-tulajdonságú függvények esetén.

Definíció

Ha f valós-valós függvény, akkor a Dini-féle felső deriválton az értelmezési tartomány egy x pontja esetén a következőket értjük:

f'+(x)=limh0supf(x+h)f(x)h

itt a limesz szuperior a következő függvénytani értelmben értendő:

limε0sup{f(x+h)f(x)h:hDom(f)B(0;ε)}

ahol Dom( f ) az f függvény értelmezési tartományát jelöli.

Másrészt a Dini-féle alsó derivált az értelmezési tartomány egy x pontjában:

f'(x)=limh0inff(x+h)f(x)h

ahol a limesz inferior a következő:

limε0inf{f(x+h)f(x)h:hDom(f)B(0;ε)}

Megjegyzések

Természetesen, ahogy a derivált sem, ugyanúgy a Dini-derivált sem feltétlenül létezik, illetve véges. Ahol a függvény differenciálható, ott a hagyományos derivált és a Dini-deriváltak egyenlők.

Ha f lokálisan Lipschitz-tulajdonságú, akkor a Dini-deriváltak léteznek, és végesek. Ha ezen kívül f értelmezési tartománya kompakt, vagy f Lipschitz-tulajdonságú, akkor a Dini-derivált korlátos.

Példa az alkalmazásukra

Ez a deriváltfajta lényeges szerepet kap a Riemann-integrálhatóság elméletében. Például a határozott Riemann-integrál helyettesítési tételének érvényes egy olyan változata, amikor az érdeklődésünk homlokterében a transzformáló G függvény áll. Ha tehát feltesszük, hogy a lipschitzes G függvény a korlátos és zárt [a,b] intervallumot az ugyanilyen [α,β] intervallumba képezi olymódon, hogy G majdnem mindenhol erősen differenciálható és majdnem mindenhol injektív, akkor tetszőleges [α,β]-n Riemann-integrálható f esetén fennáll a következő integráltranszformációs tétel:

αβf=ab(fG)g

ahol a g függvény a G felső Dini-deriváltja.