Brómsav

Sablon:Chembox A brómsav halogén oxosav, képlete HBrO₃. Szerkezete trigonális piramis. Csak vizes oldatban létezik, mely színtelen oldat, de állás során – a keletkező bróm miatt – megsárgul. A brómsav és sói, a bromátok erős oxidálószerek, a Belouszov–Zsabotyinszkij-reakció egyik reaktánsa. A Belouszov–Zsabotyinszkij-reakció a nem egyensúlyi termodinamika egyik klasszikus példája.

Alacsony koncentrációban teljesen disszociál. 50%-os koncentráció felett bomlik:

$\mathrm{4}\mathrm{H}\mathrm{B}\mathrm{r}{\mathrm{O}}_{\mathrm{3}}\mathrm{⟶}\mathrm{2}\mathrm{B}{\mathrm{r}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{5}{\mathrm{O}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{2}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}$

Szerkezete

A brómsavnak több különböző izomerje van. A számított kötéshosszak a következő elméleteken alapulnak: G2MP2, CCSD(T) és QCISD(T).

	HOOOBr	HOOBrO	HOBrO2	HBrO3
hídhelyzetű Br−O kötéshossz (pm)	186,7	191,9	184,4	-----
terminális Br−O kötéshossz (pm)	-----	163,5	159,8	158,6

A különböző szerkezetek közötti nagy energiagát miatt az izomerek nem tudnak egymásba átalakulni. A legstabilabb izomer az HOBrO₂.

Előállítása

A brómsavat bárium-bromát és kénsav reakciójával lehet előállítani:

Sablon:Chem + Sablon:Chem → Sablon:Chem + Sablon:Chem

A bárium-szulfát vízben oldhatatlan, így csapadékként kiválik, a vizes brómsav dekantálással választható el.

Fordítás

• Sablon:Fordítás
• Sablon:Fordítás