Borsuk–Ulam-tétel

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Borsuk–Ulam-tétel azt állítja, hogy minden 𝕊n-t n-be képező folytonos vektormezőhöz van két átellenes pont, amit a vektormező ugyanarra a vektorra képez. Stanisław Ulam sejtését Karol Borsuk látta be 1933-ban.

Speciálisan, az n=2 esetét is nevezik Borsuk–Ulam-tételnek. Ezt az esetet azzal szokás szemléltetni, hogy mindig van a Földön két átellenes pont, ahol a hőmérséklet és a légnyomás is megegyezik.

Következményei

  • 𝕊n nem képezhető le homeomorf módon n egy részhalmazába sem.
  • A sonkásszendvicstétel: adva legyen n-ben n test, amik minden irányban elfelezhetők hipersíkkal. Ekkor van egy hipersík, ami mindegyiket felezi.
  • Lusternik–Schnirelmann-tétel: akárhogy is fedjük le 𝕊n-t n+1 nyílt halmazzal, mindig lesz köztük olyan, ami tartalmaz átellenes pontpárokat.

Bizonyítás

Tegyük fel indirekt, hogy egy f(v) függvényre nem igaz a tétel, tehát előállítható a g(x)=f(x)f(x)||f(x)f(x)|| egységvektormező. Ez egy páratlan függvény. Kiterjed a peremre, ezért körülfordulási száma nulla, de mivel páratlan, ezért a körülfordulási száma sem lehet páros, ez pedig ellentmondás.

Források

  • Szűcs András: Topológia