Borán

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Egyért2 Sablon:Chembox A borán (Sablon:Chem) instabil, erősen reaktív anyag. A borán-karbonil (Sablon:Chem) felfedezése fontos szerepet játszott a boránok kémiájának megértésében, ugyanis ebből valószínűsíthető volt a boránmolekula léte.[1] Azonban a Sablon:Chem-molekula igen erős Lewis-sav, ezért nagyon reaktív, és csak folyamatosan termelődő átmeneti anyagként vagy bór és hidrogén lézerrel irányított reakciójakor észlelhető.[2]

Szerkezete, tulajdonságai

A borán síkháromszöges molekula D3h szimmetriával. A B–H kötés kísérletileg megállapított hossza 119 pm.[3]

Ha a környezetében nincs más molekula, önmagával reagál diborán képződése közben. Tehát a borán a diborán előállításának köztiterméke az alábbi reakciók alapján:[4]

BXA3+BHA4AHBXA3A+BHA3 (X=F, Cl, Br, I)
2BHA3BA2HA6

A borán dimerizációjának standard entalpiája számítások szerint −170 kJ/mol.[5]

A borán bóratomjának 6 vegyértékelektronja van. Ezért erős Lewis-sav, ami bármilyen Lewis-bázissal reagál (az alábbi egyenletben L-lel jelölve), hogy adduktumot képezzen:

BHA3+LLBHA3

ahol a bázis egy magányos elektronpárjával datív kovalens kötést alkot. E vegyületek termodinamikailag stabilak, de levegőn oxidálódhatnak. A borán–dimetil-szulfid- és borán–tetrahidrofurán-tartalmú oldatok a kereskedelemben kaphatók; a tetrahidrofurán-adduktumot nátrium-borohidriddel stabilizálják a borán tetrahidrofurán általi oxidációját megakadályozandó.[6] A borán néhány gyakori adduktumának spektroszkópiai és termokémiai adatok alapján becsült stabilitási sorozata a következő:

PF3 < CO< Et2O< Me2O< C4H8O < C4H8S < Et2S< Me2S< Py < Me3N< H

A borán néhány tulajdonsága a szoft Lewis-savakra jellemző, ugyanis a kéndonorok stabilabb komplexeket alkotnak, mint az oxigéndonorok.[4] Vizes oldatban nagyon instabil, a következőképp reagál:[7][8]

Sablon:Chem + 3Sablon:H2OSablon:Chem + Sablon:Chem

Reakciói

A borán feltételezhetően a diborán magasabb bóratomszámú boránokká való pirolízisének köztiterméke:[4]

BA2HA62BHA3
BHA3+BA2HA6BA3HA7+HA2 (sebességmeghatározó lépés)
BHA3+BA3HA7BA4HA10
BA2HA6+BA3HA7BHA3+BA4HA10BA5HA11+HA2

A további lépések egyre magasabb bóratomszámú boránokat eredményeznek, a legstabilabb közülük a Sablon:Chem, ezenkívül néhány polimer és kevés Sablon:Chem is jelen van.

A borán-amminból hidrogéneliminációval bórazin (Sablon:Chem) állítható elő.[9]

A boránadduktumokat gyakran használják hidroborációra, ahol a borán a C=C kettős kötésre addicionál, a reakció termékei trialkilboránok:

(THF)BHA3+3CHA2=CHRB(CHA2CHA2R)A3+THF

A reakció regioszelektív. Más boránszármazékok is használhatók a regioszelektivitás növelése érdekében.[10] A keletkező trialkilboránok tovább alakíthatók hasznos származékokká. A megfelelő alkénekkel előállíthatók Sablon:Chem szerkezetű boránok, amik szintén hasznos reagensek. Ezenkívül borán–dimetil-szulfid is használható, ami a borán–tetrahidrofuránnál stabilabb.[11][10]

Lewis-savként

A foszfin-boránok (Sablon:Chem) szerves foszfinok és borán adduktumai.

A borán(5) (Sablon:Chem vagy Sablon:Chem2-Sablon:Chem))[12] a borán hidrogénnel alkotott komplexe. Csak alacsony hőmérsékleten stabil, létezése igazolt.[13][14] A borán(5) izoelektromos a metániumionnal (Sablon:Chem).[15] Konjugált bázisa a borohidridion.

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

Fordítás

Sablon:Fordítás

  1. Sablon:Cite journal
  2. Sablon:Cite journal
  3. Sablon:Cite journal
  4. 4,0 4,1 4,2 Sablon:Cite book
  5. Sablon:Cite journal
  6. Oláh A. György, Mölner Árpád: Hydrocarbon Chemistry, 2. kiadás, 2003, Wiley-Blackwell Sablon:ISBN
  7. Sablon:Cite journal
  8. Sablon:Cite journal
  9. Sablon:Cite book
  10. 10,0 10,1 Sablon:Cite journal
  11. Sablon:Cite journal
  12. Sablon:Cite journal
  13. Sablon:Cite journal
  14. Sablon:Cite journal
  15. A Life of Magic Chemistry: Autobiographical Reflections Including Post-Nobel Prize Years and the Methanol Economy, 159p