Borán
Sablon:Egyért2 Sablon:Chembox A borán (Sablon:Chem) instabil, erősen reaktív anyag. A borán-karbonil (Sablon:Chem) felfedezése fontos szerepet játszott a boránok kémiájának megértésében, ugyanis ebből valószínűsíthető volt a boránmolekula léte.[1] Azonban a Sablon:Chem-molekula igen erős Lewis-sav, ezért nagyon reaktív, és csak folyamatosan termelődő átmeneti anyagként vagy bór és hidrogén lézerrel irányított reakciójakor észlelhető.[2]
Szerkezete, tulajdonságai
A borán síkháromszöges molekula D3h szimmetriával. A B–H kötés kísérletileg megállapított hossza 119 pm.[3]
Ha a környezetében nincs más molekula, önmagával reagál diborán képződése közben. Tehát a borán a diborán előállításának köztiterméke az alábbi reakciók alapján:[4]
- (X=F, Cl, Br, I)
A borán dimerizációjának standard entalpiája számítások szerint −170 kJ/mol.[5]
A borán bóratomjának 6 vegyértékelektronja van. Ezért erős Lewis-sav, ami bármilyen Lewis-bázissal reagál (az alábbi egyenletben L-lel jelölve), hogy adduktumot képezzen:
ahol a bázis egy magányos elektronpárjával datív kovalens kötést alkot. E vegyületek termodinamikailag stabilak, de levegőn oxidálódhatnak. A borán–dimetil-szulfid- és borán–tetrahidrofurán-tartalmú oldatok a kereskedelemben kaphatók; a tetrahidrofurán-adduktumot nátrium-borohidriddel stabilizálják a borán tetrahidrofurán általi oxidációját megakadályozandó.[6] A borán néhány gyakori adduktumának spektroszkópiai és termokémiai adatok alapján becsült stabilitási sorozata a következő:
A borán néhány tulajdonsága a szoft Lewis-savakra jellemző, ugyanis a kéndonorok stabilabb komplexeket alkotnak, mint az oxigéndonorok.[4] Vizes oldatban nagyon instabil, a következőképp reagál:[7][8]
Reakciói
A borán feltételezhetően a diborán magasabb bóratomszámú boránokká való pirolízisének köztiterméke:[4]
- (sebességmeghatározó lépés)
A további lépések egyre magasabb bóratomszámú boránokat eredményeznek, a legstabilabb közülük a Sablon:Chem, ezenkívül néhány polimer és kevés Sablon:Chem is jelen van.
A borán-amminból hidrogéneliminációval bórazin (Sablon:Chem) állítható elő.[9]
A boránadduktumokat gyakran használják hidroborációra, ahol a borán a C=C kettős kötésre addicionál, a reakció termékei trialkilboránok:
A reakció regioszelektív. Más boránszármazékok is használhatók a regioszelektivitás növelése érdekében.[10] A keletkező trialkilboránok tovább alakíthatók hasznos származékokká. A megfelelő alkénekkel előállíthatók Sablon:Chem szerkezetű boránok, amik szintén hasznos reagensek. Ezenkívül borán–dimetil-szulfid is használható, ami a borán–tetrahidrofuránnál stabilabb.[11][10]
Lewis-savként
A foszfin-boránok (Sablon:Chem) szerves foszfinok és borán adduktumai.
A borán(5) (Sablon:Chem vagy Sablon:Chem(η2-Sablon:Chem))[12] a borán hidrogénnel alkotott komplexe. Csak alacsony hőmérsékleten stabil, létezése igazolt.[13][14] A borán(5) izoelektromos a metániumionnal (Sablon:Chem).[15] Konjugált bázisa a borohidridion.
Jegyzetek
Fordítás
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ 4,0 4,1 4,2 Sablon:Cite book
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Oláh A. György, Mölner Árpád: Hydrocarbon Chemistry, 2. kiadás, 2003, Wiley-Blackwell Sablon:ISBN
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite book
- ↑ 10,0 10,1 Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ A Life of Magic Chemistry: Autobiographical Reflections Including Post-Nobel Prize Years and the Methanol Economy, 159p