Berillium-jodid

Sablon:Vegyület infobox A berillium-jodid a hidrogén-jodid berilliumsója, képlete BeI₂. Higroszkópos, nagyon mérgező anyag. Tetragonális vagy rombos fehér tűs kristályokat alkot. Hevesen reagál a vízzel.

Előállítása

Elő lehet állítani berillium és jód reakciójával 500–700 °C-on:

$\mathrm{B}\mathrm{e}\mathrm{+}{\mathrm{I}}_{\mathrm{2}}\mathrm{⟶}\mathrm{B}\mathrm{e}{\mathrm{I}}_{\mathrm{2}}$

De elő lehet állítani berillium-karbid és hidrogén-jodid reakciójával nitrogéngázban 600–700 °C-on:

$\mathrm{B}{\mathrm{e}}_{\mathrm{2}}\mathrm{C}\mathrm{+}\mathrm{4}\mathrm{H}\mathrm{I}\mathrm{⟶}\mathrm{2}\mathrm{B}\mathrm{e}{\mathrm{I}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{C}{\mathrm{H}}_{\mathrm{4}}$

Tulajdonságai

A berillium-jodid nagyon higroszkópos, fehér por; hevesen reagál a vízzel, hidrogén-jodid keletkezik belőle:

$\mathrm{B}\mathrm{e}{\mathrm{I}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{2}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}\mathrm{⟶}\mathrm{B}\mathrm{e}\mathrm{(}\mathrm{O}\mathrm{H}{\mathrm{)}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{2}\mathrm{H}\mathrm{I}$

A jódot fluor, klór és bróm kiszorítja a berillium-jodidból. Fluorral reagálva berillium-fluorid és jód-fluoridok keletkeznek belőle, klórral és brómmal reagálva berillium-klorid és berillium-bromid keletkezik belőle. Szilárdan és gőzfázisban is gyúlékony. Oxidálószerekkel, például kálium-permanganáttal vagy kálium-kloráttal reagálva elemi jód keletkezik belőle. Gőzfázisban dimer. 1200 °C-on az elemeire bomlik. A képződési entalpiája 21,80 kJ/mol, párolgási entalpiája 70,5 kJ/mol. Három kristályszerkezete ismert.

A berillium-jodid különböző kristályszerkezetinek rácsállandói

Hőmérséklet tartomány	Kristályszerkezet	a [Å]	b [Å]	c [Å]	β
290 °C alatt	rombos	11,18	5,94	6,04	-
290 °C és 370 °C között	rombos	18,0	16,69	11,43	-
370 °C felett	tetragonális	5,84	5,70	-	-

Felhasználása

Nagy tisztaságú berillium előállításához használják. Forró volfrám izzószállal érintkezve bomlik.