Azodikarbonamid

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Chembox Az azodikarbonamid, ADCA, ADA vagy azo(bisz)formamid szerves vegyület, képlete Sablon:Chem.[1] Sárgás-narancsvörös szagtalan, kristályos por. Nevezik „jógaszőnyeg”-vegyületnek is habos műanyagokban való használata miatt.[2][3] Először John Bryden írta le 1959-ben.[4]

Szintézis

Karbamid hidrazinnal való reakciójával állítják elő, melynek során biurea keletkezik:

2O=C(NHA2)A2+HA2NNHA2HA2NC(=O)NHNHC(=O)NHA2+2NHA3

Klórral vagy krómsavval oxidálva ez azodikarbonamiddá alakul:

HA2NC(=O)NHNHC(=O)NHA2+ClA2HA2NC(=O)N=NC(=O)NHA2+2HCl

Használata

Habosításra

Az azodikarbonamidot elsősorban habosított műanyagokban használják habosítószerként. Az azodikarbonamid hőbomlása nitrogént, szén-monoxidot, szén-dioxidot és ammóniát ad, melyek a polimerben maradnak buborékokként, habos anyagot adva.[5]

Az azodikarbonamidot többek közt műanyagok, szintetikus bőr előállításában használják, és lehet tiszta vagy módosított. A módosítás befolyásolja a reakció-hőmérsékleteket. A tiszta azodikarbonamid általában 200 °C körül reagál. A műanyag-, bőr- és más iparokban a módosított azodikarbonamid (átlagos bomlási hőmérséklet: 170 °C) a reakciót gyorsító vagy a bomlási hőmérsékletet csökkentő adalékokat tartalmaz.[5]

Például a polivinil-klorid (PVC) és az EVA-PE habok előállításához használatos azodikarbonamid, ahol gázokká bomláskor buborékokat alkot. A PVC-hab rugalmas, és nem csúszik sima felületen. Használatos szőnyegek alatt és padlószőnyegekre is. Az 1980-as évek óta elérhetők polietilénhab jógaszőnyegek.[6]

Élelmiszer-adalékként

Élelmiszer-adalékként az azodikarbonamidot lisztfehérítőként és tésztakezelésre.[7] Nedves liszttel oxidálószerként reagál.[8] A fő reakciótermék a sütés során stabil biurea.[8] Másodlagos reakciótermékek például a szemikarbazid és az etil-karbamát.[7] E-száma E927. Számos amerikai gyorsétterem a negatív visszhang miatt eltávolította az adalékot.[9]

Biztonság és szabályzások

Munkahelyi (belélegzés)

Egy 1999-es jelentésben az Egészségügyi Világszervezet az azodikarbonamidnak annak előállítási vagy kezelési helyén való kitettséget „légzési panaszokkal, allergiákkal és asztmával” kapcsolta össze. Az elérhető adat e foglalkozási környezetekre korlátozódik. A nem foglalkozási azokarbamid-kitettség nem ismert az elérhető adat hiánya miatt.[10] A WHO leírta: „A kockázat szintje ismeretlen, így a kitettségi szintek a lehető legalacsonyabbra csökkentendők”.

Az Egyesült Királyságban a Health and Safety Executive az azodikarbonamidot a légzőrendszert érzékenyítőnek (lehetséges asztmaok) sorolta be munkahelyen, és úgy határozott, hogy az ezt tartalmazó tárolók „Belégzése érzékenységet okozhat.” felirattal látandók el."[11] Az azodikarbonamid a REACH szabályzás lehetséges SVHC-jének lett besorolva 2012-ben légzőrendszeri érzékenyítésre való képessége miatt.[12]

Élelmiszerben

Egyes államokban az azodikarbonamid lisztfehérítőkénti használata megszűnt. Például nem használják Ausztráliában és az Európai Unióban se élelmiszer-adalékanyagként.[13][14] Az azodikarbonamid térfogatnövelésre való használata 2005 augusztusa óta tiltott élelmiszerrel érintkezésre alkalmas műanyagokban is.[15] Az Amerikai Egyesült Államokban az azodikarbonamid generally recognized as safe (GRAS) státuszú, maximális megengedett szintje lisztben 45 ppm.[13][16] Használata az emberi fogyasztásra előállított termékekben csökken a közvélemény nyomása miatt.[9] 2014-ben az azodikarbonamid-használat kettőssége miatt a Subway és a Wendy's bejelentették, hogy nem használják tésztakészítésre.[17] 2014 februárjában a Center for Science in the Public Interest szerint az azodikarbonamid „gyengén tesztelt”, és javasolja az ételben használt megengedett azodikarbonamid-mennyiség csökkentését.[17]

Az ADA ételben való tiltását főleg a használatának mellékterméke, a szemikarbazid gyenge karcinogén hatása motiválja.[15] Az EU az ADA-t az ételtárolókban egy EFSA-jelentés ellenére tiltotta be, mely szerint az alacsony mennyiség miatt nem jelent veszélyt a kitettség. Az FDA jelentése szerint a megengedett szintekig továbbra is biztonságos az ADA.[7]

2021 februárjáig, szemben a versenytársakkal, például a Wendy'szel, mely kivezette az anyagot, az A&W továbbra is használ bizonyos mennyiségű azodikarbonamidot („2% alatt”) a hamburgerben.[18]

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

Fordítás

Sablon:Fordítás

További információk

Sablon:E920-E929