Alkenon

Az alkenonok igen ellenálló ketonok, melyeket több millió éve termelnek a Prymnesiophyceae fitoplanktonikus algái. Általában 35–41 szénatomosak és 2–4 kettős kötésük van.[1] A biolipidek közt különlegesek, mivel ritkább E-konfigurációban lévő kettős kötéseik vannak, köztük 5 metiléncsoporttal. Biológiai szerepük vitatott, de valószínűleg energiatároló lipidek.[2][3] Először a Walvis Ridge-i óceáni üledékekben írták le 1980-ban,[4] majd ugyanez évben Gephyrocapsa huxleyi-tenyészetekben is.[5] Először mintegy 120 millió évvel ezelőtt jelent meg az aptiban.[6] Proxiként használják a tengerfelszín-hőmérséklet méréséhez.
Fosszilizáció
Az alkenonok ellenállnak a diagenezisnek,[7] és több mint 110 millió éves üledékekből is kinyerhetők.
A múltbeli klíma indikátora
A biogeokémia területén klímaindikátorként használják a paleoklimatológián belül,[8] mely minden földtörténeti korban az alkenontermelők megfelelő azonosítását igényli.[9]
A kokkolitofórák (például a Gephyrocapsa huxleyi) alkenontermelésüket a hőmérséklet függvényében változtatják: magasabb hőmérsékleten több kétszeresen és kevesebb háromszorosan telítetlen alkenont termelnek.[10]
A környezet hőmérséklete, melyben ezek kifejlődtek, megbecsülhető a tengeri üledékben megőrzött alkenonok relatív gyakoriságával (). A 37 szénatomos alkenonok elsőként leírt telítetlenségi indexe () tartalmazta a négyszeresen telítetlen alkenont is:
Azonban gyakran a hasznosabb egyszerűsített telítetlenségi indexet használnak, mely csak a kétszeresen és háromszorosan telítetlen alkenonokat tartalmazza, és a következőképp számítható:[11]
A telítetlenségi index felhasználható ezenkívül a vízhőmérséklet becslésére az alábbi tapasztalati képlet szerint:[10]
E módszer használható az újabb korokra, és például a második évezred klímájának tanulmányozására is használták.[12]
Enzimek
2018-ban Endo et al. azonosítottak egy fehérjét, az alkenon-deszaturáz 1-et Tisochrysis luteában, mely a kétszeresen telítetlen alkenont háromszorosan telítetlenné alakítja. Ennek túlexpressziója magas hőmérsékleten is lehetővé teszi a háromszorosan telítetlen alkenon keletkezését, amikor az endogén deszaturáció lényegében megállt, így az alkenontermelés hőmérsékletválaszairól adhat információt.[13]
Pontatlanságok
Egyes tengeri aerob baktériumok képesek az alkenonok lebontására, amely pontatlanná teheti az ezeken alapuló méréseket, és akár 3 K-nel is növelheti a becslést.[14]
Jegyzetek
Fordítás
Források
További információk
Sablon:Commonskat Sablon:Portál
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite thesis
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite thesis
- ↑ 10,0 10,1 Sablon:Cite journal
- ↑ 11,0 11,1 Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite journal
- ↑ Sablon:Cite web