Ívhossz

Innen: testwiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az ívhossz egy differenciálható görbe szakaszának a hossza. Az ívhossz kiszámítása sok szempontból hasznos lehet, hiszen egy görbe sok mindent reprezentálhat (bejárt út, munka stb.). Jelölése: S.

Kiszámítása

Az ívhossz a görbe parametrikus egyenletéből relatíve egyszerűen megadható, mégpedig a meredekség vektorok hosszainak összegéből, azaz:

S=ab|F(t)|dt,

ahol t független paraméter. Descartes-koordináta-rendszerben a képlet így néz ki:

S=ab1+(f(x))2dx

Ez a képlet a következő Riemann-összegből számítható (ezzel az összeggel reprezentálva az ívhosszt):

limΔx0i=1n1+f(xi)2Δx

A fenti szummában a kifejezés a közelítő hossza egy húrnak a Δx távolságon. Ahogy Δx tart nullához, úgy közelíti az összeg az ívhosszt.

Az ívhossz polárkoordinátákban is meghatározható a fenti általános, vektoros képletből:

L=abr(θ)2+(r(θ))2dθ

Ívhossz szerinti paraméterezés

Egy görbe paraméterezései között kitüntetett szerep jut az úthossz szerinti paraméterezésnek. Sok képlet egyszerűbbé válik, ha ezt a paraméterezést használjuk.

Legyen a Γ görbe ezzel a paraméterezéssel megadva:

γ:[a,b]nrγ(r)

és Γ(t) minden t[a,b]-re. Ekkor a γ|[a,t] paraméterezésű részgörbére

s:[a,b]tL(Γt)

a Γ görbe úthosszfüggvénye. Ez az s(t) folytonos és monoton növő függvény, mivel a görbe nem szakadásos. Ha szigorúan monoton növő, akkor invertálható is, az inverz függvény t(s). Ekkor Γ ívhossz szerinti paraméterezése:

γ^:[0,L(γ)]nsγ(t(s))

Ha Γ folytonosan differenciálható, és γ˙(r)0 minden r[a,b]-ra, akkor γ^ is folytonosan differenciálható, és minden s[0,L(Γ)]-re:

dγ^(s)ds=1.

Források

Sablon:Csonk-matematika