Mérték (matematika)

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>Porribot 2023. április 24., 12:20-kor történt szerkesztése után volt. (top: link egyértelműsítés AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Matematika

A mérték egy függvény, ami egy adott halmaz részhalmazaihoz egy számot rendel. A mindennapi életben például ilyen mérték lehet a hossz, a terület, a térfogat vagy a valószínűség.

A mérték az integrál fogalmát általánosítja.

A mértékelmélet a valós analízis egyik ága, amely a halmazok mérhetőségével foglalkozik. Fontos szerepet tölt be a valószínűségszámításban és a statisztikában.

Formális definíció

A mérték egy μ:Σ[0,] függvény, ahol Σ egy X halmaz feletti σ-algebra, ami kielégíti az alábbi feltételeket:

μ()=0;
μ(i=1Ei)=i=1μ(Ei).

Az (X,Σ,μ) hármast nevezik mértéktérnek, és Σ elemeit pedig mérhető halmazoknak.

Tulajdonságok

Monotonitás

μ monoton, vagyis ha E1 és E2 mérhető halmazok, és E1E2, akkor μ(E1) ≤ μ(E2).

Végtelen sok mérhető halmaz uniójának mértéke

Ha E1, E2, E3, … egy megszámlálható halmazsorozat Σ-ban, akkor

μ(i=1Ei)i=1μ(Ei).

Ha E1, E2, E3, … mérhető halmazok és En részhalmaza En+1-nek minden n-re, akkor az Ei halmazok uniója is mérhető, és

μ(i=1Ei)=limiμ(Ei).

Végtelen sok mérhető halmaz metszetének mértéke

Ha E1, E2, E3, … mérhető halmazok és minden n-re En+1 részhalmaza En-nek, akkor az En halmazok metszete is mérhető; illetve, ha legalább egy En halmaz mértéke véges, akkor

μ(i=1Ei)=limiμ(Ei).

Ez a tulajdonság nem teljesül, ha nem tesszük fel, hogy legalább egy halmaz mértéke véges, ugyanis legyen minden nN esetén

En=[n,)

Ekkor minden halmaz végtelen mértékű, de a metszetük üres.

Példák

Források

Sablon:Portál