Szulfén
Sablon:Chembox A szulfén reaktív vegyület, képlete Sablon:Chem. Ez a szulfének (tial- és tioketon-S,S-dioxidok, általános képletük ) legegyszerűbb tagja.[1][2][3]
Előállítás
A szulfén köztitermék első általános módszere, melyről Gilbert Stork[4] és Günther Opitz is beszámoltak,[5] metánszulfonil-kloridból való hidrogén-klorid-elvonást használt trietilaminnal enamin csapdázószerrel. A tietán-1,1-dioxid-származék jelenléte a szulfén köztitermékre utalt. Mivel a szulfén erős elektrofil, az aminok használata nehézségeket okoz, mivel megszakíthatják a szulfént adduktumképzéssel. Egy aminhasználat nélküli egyszerű módszer a trimetilszililmetánszulfonil-klorid cézium-fluoridos deszililezését használja csapdázószer jelenlétében:[6]
Ezenkívül a szulfének aminoszubsztituensek alkilidénre helyezésével stabilizálhatók. A legegyszerűbb ilyen vegyület a síkalkatú amincsoportokat tartalmazó tiokarbamid-dioxid.

A tiokarbamid-dioxid (Sablon:Chem) szerkezete. A S=O kötés hossza 1,31, a S=C-é 1,85, a C-N-é 1,31 Å, a S körüli szögek 112°-osak.[7]
Reakciók
A szulfének reagálnak enaminokkal, inaminokkal és ciklopenta-1,3-diénekkel tietánokat, tieteket, illetve Diels–Alder-adduktumokat adva. Királis tercier amin esetén egyes szulfének klorállal (triklóracetaldehid) csapdázhatók katalitikus aszimmetrikus β-szulfon-szintézisben (4 tagú gyűrűs szulfonátészterekkel).[8] A szulfén inzertálódhat fém-hidrogén kötésekbe.[9]