Titán-tetrahidrid
-hydride-3D-vdW.png&action=edit&redlink=1){kind=link}
-hydride-3D-vdW.png&action=edit&redlink=1){kind=link}
Sablon:Chembox A titán-tetrahidrid szervetlen vegyület, képlete Sablon:Chem. Még nem állították elő nagy mennyiségben, így a tulajdonságai ismeretlenek. Azonban szilárd gáz mátrixban izoláltak molekuláris titán-tetrahidridet. Ez színtelen gáz, és hőbomlás felé instabil. Így nem jól leírt a vegyület, de számos jellemzőjét már kiszámították.
Szintézis és stabilitás
A titán-tetrahidridet [[titán-tetraklorid|Sablon:Chem]] és hidrogén keverékének fotolízisével állították először elő 1963-ban, ezt azonnali tömegspektrometriai elemzés követte.[1] A gyors elemzés azért kellett, mert a titán-tetrahidrid instabil. Számítások szerint a kötési energia (a Ti + 4 H állapothoz képest) 132 kcal/mol.[2] Mivel a hidrogén kötési energiája 104 kcal/mol, a Sablon:Chem instabilitásának oka termodinamikai lehet, melyben az titánná és hidrogénné bomlik:
- (76 kcal/mol)
A Sablon:Chem más instabil molekuláris titán-hidridekhez (TiH, Sablon:Chem, Sablon:Chem és polimer molekulák) hasonlóan alacsony hőmérsékleten izolálva lettek titán hidrogén jelenlétében történő lézeres ablációjával.[3]
Szerkezet
Feltételezések szerint a szilárd titán-tetrahidridben a molekulák kovalens kötésekkel összekötött polimereket alkotnak.[4] Számítások szerint a Sablon:Chem dimerizációra hajlamos.[3] Ennek oka nagyrészt a monomer elektronhiánya és a hidridligandumok kis mérete, mely lehetővé teszi a dimerizáció alacsony aktivációs energiáját, mivel a ligandumok közti taszítás csak kevéssé növekszik.
A dimer feltehetően fluxiós molekula, mely számos forma közt váltakozik, melyek mindegyikében vannak hídhidrogének.[4] Ez egy három központú kételektronos kötés.
A monomer titán-tetrahidrid a legegyszerűbb sd3 hibridizációjú átmenetifém-vegyület.[5]