Bizmutin
Sablon:Chembox A bizmutin (IUPAC-név: bizmután) szervetlen vegyület, képlete Sablon:Chem. Az ammónia legnehezebb analógjaként (a legnehezebb pniktogén-hidridként) instabil, bizmuttá és hidrogénné bomlik 0 °C alatt is. Molekulája piramidális, a H–Bi–H szög 90,48°.[1]
A bizmutin jelenthet bizmut(III)-organikus anyagokat (Sablon:Chem, ahol R szerves szubsztituens) is. Például a Sablon:Chem a trimetilbizmutin.
Előállítása, tulajdonságai
A bizmutin metilbizmutin (Sablon:Chem) átrendeződéses reakciójából állítható elő:[2]
A szükséges Sablon:Chem, mely szintén instabil, metilbizmut-diklorid lítium-alumínium-hidrides redukciójából állítható elő.[1]
A Sablon:Chem-hez hasonlóan a Sablon:Chem instabil, és elemeire bomlik a következő egyenletnek megfelelően:
- (ΔHSablon:Su(g) = −278 kJ/mol)
Az arzénészlelésre használt módszer, a Marsh-teszt használható Sablon:Chem észlelésére. Ez az arzén, az antimon és a bizmut hidrogénvegyületeinek hőbomlásán alapul. Ezek megkülönböztethetők eltérő oldódási jellemzőikkel is: az arzént oldja a NaOCl, az antimont oldja az ammónium-poliszulfid, a bizmut azonban egyikben sem oldódik.[2]
Használata, biztonsági jellemzői
A Sablon:Chem instabilitása megnehezíti a jelentős egészségi hatásokat, mivel gyorsan bomlik 0 °C alatt is.
Jegyzetek
Fordítás
- ↑ 1,0 1,1 Sablon:Cite journal
- ↑ 2,0 2,1 Holleman, A. F.; Wiberg, E. "Inorganic Chemistry" Academic Press: San Diego, 2001. Sablon:ISBN.