Bizmutin

Innen: testwiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen imported>InternetArchiveBot 2023. szeptember 17., 10:11-kor történt szerkesztése után volt. (Reformat 1 URL (Wayback Medic 2.5)) #IABot (v2.0.9.5) (GreenC bot)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Sablon:Chembox A bizmutin (IUPAC-név: bizmután) szervetlen vegyület, képlete Sablon:Chem. Az ammónia legnehezebb analógjaként (a legnehezebb pniktogén-hidridként) instabil, bizmuttá és hidrogénné bomlik 0 °C alatt is. Molekulája piramidális, a H–Bi–H szög 90,48°.[1]

A bizmutin jelenthet bizmut(III)-organikus anyagokat (Sablon:Chem, ahol R szerves szubsztituens) is. Például a Sablon:Chem a trimetilbizmutin.

Előállítása, tulajdonságai

A bizmutin metilbizmutin (Sablon:Chem) átrendeződéses reakciójából állítható elő:[2]

3BiHA2Me2BiHA3+BiMeA3

A szükséges Sablon:Chem, mely szintén instabil, metilbizmut-diklorid lítium-alumínium-hidrides redukciójából állítható elő.[1]

A Sablon:Chem-hez hasonlóan a Sablon:Chem instabil, és elemeire bomlik a következő egyenletnek megfelelően:

2BiHA33HA2+2BiHSablon:Su(g) = −278 kJ/mol)

Az arzénészlelésre használt módszer, a Marsh-teszt használható Sablon:Chem észlelésére. Ez az arzén, az antimon és a bizmut hidrogénvegyületeinek hőbomlásán alapul. Ezek megkülönböztethetők eltérő oldódási jellemzőikkel is: az arzént oldja a NaOCl, az antimont oldja az ammónium-poliszulfid, a bizmut azonban egyikben sem oldódik.[2]

Használata, biztonsági jellemzői

A Sablon:Chem instabilitása megnehezíti a jelentős egészségi hatásokat, mivel gyorsan bomlik 0 °C alatt is.

Jegyzetek

Sablon:Jegyzetek

Fordítás

Sablon:Fordítás

  1. 1,0 1,1 Sablon:Cite journal
  2. 2,0 2,1 Holleman, A. F.; Wiberg, E. "Inorganic Chemistry" Academic Press: San Diego, 2001. Sablon:ISBN.