Felszín
Sablon:Matematika Felszínnek nevezzük a testek egyik jellemzőjét. Hétköznapi értelemben a test határfelületeinek összes területét értjük alatta, ilyen módon a soklapok (poliéderek) testhálójával áll szoros kapcsolatban. Sok természeti folyamat is a megfelelő testek felszínével áll kapcsolatban.
Definíció
A felszín definíciója több irányból is megközelíthető, ezek azonban ugyanarra az eredményre kell vezessenek. Matematikai értelemben a felszínt valójában függvénynek kell tekinteni,Sablon:Jegyzet* mivel az egyes testekhez számértéket egyértelműen rendel.
Elemi meghatározás
Ha a testről a határait "leválasztjuk", és azt síkidomba terítjük, az így kapott ponthalmaz területét nevezzük a test felszínének. Ez az eljárás poliéderek és egyes görbe felületű testek esetén működőképes, azonban sok test felszínének meghatározására kevéssé alkalmas.Sablon:Jegyzet*
A meghatározás előnye, hogy rendkívül szemléletes, és megfelel a technikai alkalmazásoknak. Hátránya éppen a fent említett korlátozottság.
Geometriai megközelítés
- Poliéderek esetén a határoló síklapok területének összegét értjük a test felszíne alatt. Ez megfelel a testháló, mint síkidom területének.
- Ha a test síkba fejthető (van testhálója), akkor a megfelelő síkidom területét értjük felszín alatt.
- Egyéb esetekben a testet belülről és kívülről burkoló poliédersereg felszínének határértékét tekintjük a test felszínének, amennyiben a kettő létezik és megegyezik.Sablon:Jegyzet*
Utóbbi esetet a gömb felszínének meghatározásakor szokás legjellemzőbben alkalmazni.
Analitikus értelmezés
A felszín naiv fogalmából az analízis segítségével igen precíz definíció alkotható meg. Testnek tekintjük az Rn-beli zárt, egyszeresen összefüggő halmazt. Ennek határpontjai alkotják a test felszínét, mint halmazt, és a halmaz mértékét nevezzük a test felszínének. Ez alapján a test felszíne általában integrálással határozható meg.
Kiszámítása
Egyszerű testek
Egyszerű testeknek tekintjük a poliédereket és a egyenes szakaszokból származtatható forgástesteket, valamint a gömböt. Ezek esetében könnyen kezelhető, megjegyezhető képletek állnak rendelkezésre a felszín meghatározásához.
Az egyszerű testekből, azok összeillesztésével, néhány további testnek is számítható a felszíne.
Általános számítás
Ha a testet az F(x,y,z) függvény írja le, akkor a felszínét az F(x,y,z)=0 egyenlet, amit átrendezve a z(x,y)=0 egyenletet kapjuk. Ennek integrálja lesz a felszín:
- az általános képlet és
- a konkrét érték.
Az integrál ilyen formában történő kiszámítása sok esetben nehezen kivitelezhető, ilyenkor érdemes a változókat megfelelő módon paraméterezni.
Speciálisan a forgástestek felszíne egyszerűbben is számolható, feltéve, hogy a tengelyüket a koordináta-rendszer x-tengelye alkotja. Ekkor ugyanis az Sablon:Math függvény ívhosszát kell tudnunk kiszámolni, mivel ennek forgatása jelenti a test felszínét.Sablon:Jegyzet* Ekkor a felszínt az alábbi integrál írja le:
Néhány test felszíne
| Test | Jellemző paraméter(ek) | Felszín meghatározása |
|---|---|---|
| Kocka | e élhossz | Sablon:Math |
| Téglatest | w szélesség l hosszúság h magasság |
Sablon:Math |
| Henger | r sugár h magasság |
Sablon:Math |
| Egyenes körkúp | c alkotó r alapkör sugara |
Sablon:Math |
| Gömb | r sugár | Sablon:Math |
Mértékegység
A felszín az SI mértékegységrendszerben a hosszúságból leszármaztatott mennyiség, dimenziója hosszúság2: dim(S)=L2. Ennek megfelelően a mértékegysége [S]=m2.
A kisebb és nagyobb egységek esetén a szülő dimenzió átváltási arányának négyzete az átváltási arány, hogy ez a matematikai eszközök használata közben ne okozzon problémát. A váltási arányok SI esetén:
| km2 | m2 | cm2 | mm2 | |
|---|---|---|---|---|
| km2= | 1 | Sablon:Szám | Sablon:Szám | Sablon:Szám |
| m2= | Sablon:Szám | Sablon:Szám | Sablon:Szám | Sablon:Szám |
| cm2= | Sablon:Szám | Sablon:Szám | Sablon:Szám | Sablon:Szám |
| mm2= | Sablon:Szám | Sablon:Szám | Sablon:Szám | Sablon:Szám |