Kálium-ferricianid

A kálium-ferricianid, köznapi nevén vörösvérlúgsó (K₃[Fe(CN)₆] kálium-hexaciano-ferrát(III)) komplex vegyület. Vörösbarna színű, jól kifejlett monoklin kristályok vagy aranysárga színű por.

Tulajdonsága

Vízben jól oldódik, 100 g víz 20 °C-on 33 g, 99 °C-on 91 g vörösvérlúgsót old fel. Alkoholban nem oldódik, aceton oldja. Vizes oldata édeskés-sós ízű, élénk sárga színű, állás közben főleg fény hatására részben redukálódik és Berlini-kékből álló csapadék válik ki belőle. Hevítéskor vasra és kálium-cianidra bomlik. Kálium-jodiddal hevítve sárgavérlúgsóvá alakul és elemi jód válik szabaddá. Erélyes oxidálószer, különösen lúgos közegben. Vas(II)-sók oldatában sötétkék csapadékot ad, ez a Turnbull-kéknek nevezett pigment szerkezetét tekintve azonos a Berlini-kékkel. A vas(II)-só ugyanis a vas(III)-cianidot vas(II)-cianiddá redukálja, a keletkezett vas(III)-só pedig a vas(II)-cianiddal Berlini-kékké egyesül. Közvetlenül nem mérgező, mivel azonban bomlékonyabb a sárgavérlúgsónál. A gyomorban hidrogén-cianid (HCN) válhat belőle szabaddá, ezért mérgező hatású lehet.

Felhasználása

A kelmefestésben, a bőr- és papírgyártásban, a galvánbevonatok készítésében, az acél cementálásában, a tölgyfa pácolására, pigmentek készítésére használják. A műszaki rajzok kék fénymásolatainak készítésében is alkalmazzák, illetve műtrágya-adalékként is felhasználható.

Előállítása

A vörösvérlúgsó előállítására sárgavérlúgsó oldatába klórgázt vezetnek:

$\mathrm{2}{\mathrm{K}}_{\mathrm{4}}\mathrm{[}\mathrm{F}\mathrm{e}\mathrm{(}\mathrm{C}\mathrm{N}{\mathrm{)}}_{\mathrm{6}}\mathrm{]}\mathrm{+}\mathrm{C}{\mathrm{l}}_{\mathrm{2}}\mathrm{\Rightarrow }\mathrm{2}{\mathrm{K}}_{\mathrm{3}}\mathrm{[}\mathrm{F}\mathrm{e}\mathrm{(}\mathrm{C}\mathrm{N}{\mathrm{)}}_{\mathrm{6}}\mathrm{]}\mathrm{+}\mathrm{2}\mathrm{K}\mathrm{C}\mathrm{l}$

Reakciói

Ha sósavat öntünk hozzá, hidrogén-cianid fejlődik:

${\mathrm{K}}_{\mathrm{3}}\mathrm{[}\mathrm{F}\mathrm{e}\mathrm{(}\mathrm{C}\mathrm{N}{\mathrm{)}}_{\mathrm{6}}\mathrm{]}\mathrm{+}\mathrm{6}\mathrm{H}\mathrm{C}\mathrm{l}\mathrm{\Rightarrow }\mathrm{3}\mathrm{K}\mathrm{C}\mathrm{l}\mathrm{+}\mathrm{F}\mathrm{e}\mathrm{C}{\mathrm{l}}_{\mathrm{3}}\mathrm{+}\mathrm{6}\mathrm{H}\mathrm{C}\mathrm{N}$

Lúgos közegben hidrogén-peroxid hatására oxigénfejlődés közben sárgavérlúgsóvá alakul:

$\mathrm{2}{\mathrm{K}}_{\mathrm{3}}\mathrm{[}\mathrm{F}\mathrm{e}\mathrm{(}\mathrm{C}\mathrm{N}{\mathrm{)}}_{\mathrm{6}}\mathrm{]}\mathrm{+}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}{\mathrm{O}}_{\mathrm{2}}\mathrm{+}\mathrm{2}\mathrm{K}\mathrm{O}\mathrm{H}\mathrm{\Rightarrow }\mathrm{2}{\mathrm{K}}_{\mathrm{4}}\mathrm{[}\mathrm{F}\mathrm{e}\mathrm{(}\mathrm{C}\mathrm{N}{\mathrm{)}}_{\mathrm{6}}\mathrm{]}\mathrm{+}\mathrm{2}{\mathrm{H}}_{\mathrm{2}}\mathrm{O}\mathrm{+}{\mathrm{O}}_{\mathrm{2}}$

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret